Segitség, gyerekeim vannak!

Ha látta már a "Segítség, gyerekeim vannak! " c. sorozatot akkor már tudja miről is van szó! A Szuperdada huszonéves szakmai múlttal rendelkező nevelő, aki kimegy a családhoz, megfigyelőként, láthatatlan személyként van jelen a család életében, mindenki úgy él, teszi a dolgát, ahogy addig, ő pedig megfigyel és javaslatot tesz. A Szuperdada elbeszélget a családtagokkal, felvázol egy tervet a változtatásra, és segít megvalósítani azt. 'Magyarországon is végre van ilyen!" A Szuperdada Szolgálat elérhetősége Tel:+3670-211-5191 e-mail: dadaszolg@gmail.com

Címkék

agresszió (5) állatkert (2) állatok (5) álom (1) alvás (4) anya (12) anyaméh (1) apa (11) bántalmazás (6) barlang (1) beszélgetés (3) beszélni (3) beteg (3) boldog (1) boldogság (1) büntetés (2) bűntudat (1) család (25) csecsemő (1) csillagok (1) dadus (2) diafilm (3) dícséret (3) düh (2) egészség (3) érzelmek (2) farsang (5) félelem (6) felelősség (2) férfi (2) férfiak (1) festés (4) feszültség (2) figyelem (1) film (4) fürdés (1) gondoskodás (3) gondozás (1) gyász (4) gyerek (1) gyerekek (68) halál (7) házilag (4) házimunka (1) hiszti (4) humor (2) idegesség (1) internet (1) intimitás (1) iskola (4) játék (18) játszani (16) játszótér (3) jelmez (2) jutalom (2) karácsony (9) kézzel festés (3) kiborulás (4) kommunikáció (2) koncert (2) könyv (6) környezetvédelem (1) kötődés (1) kreativ (4) kultúra (4) kutatás (6) kutya (2) madáretető (2) maszk (4) mázolás (2) megfigyelő (1) mese (17) meztelenség (1) Mikulás (2) mozgás (1) mozi (3) munka (1) múzeum (1) népzene (1) nevelés (41) (4) nők (1) nyaralás (1) nyugalom (1) önfegyelem (1) önvédelem (1) orvos (1) ősz (2) óvoda (2) pedagógia (1) pelenka (2) pénz (1) program (43) rádió (3) rajz (1) rajzolás (1) régész (1) repülés (1) rivalizálás (2) rokonok (1) ruha (1) sötétség (1) sport (1) stressz (1) sütés (1) számítógép (1) szavak (2) személyiségfejlődés (12) szex (3) színház (7) szokások (5) szorongás (3) szülés (1) születés (1) szülők (29) takarékosság (1) tánc (1) tanulás (5) tél (1) terápia (16) természet (6) terv (1) test (2) testápolás (3) testvérek (4) teszt (1) tévé (3) tréning (1) ünnep (5) válás (2) verseny (1) vicc (2) vizsgálat (3) zene (2) Címkefelhő

Hogyan csökkenthetjük a gyerekkori stesszt?

2012.12.18. 14:31 - dadaszolgalat

Címkék: tévé stressz szorongás gyerekek iskola nevelés szülők

 

 

. Szinte mindenkivel azonnal beszélhetünk mobiltelefonon, faxon vagy e-mailben. Az interneten felbecsülhetetlen információmennyiség áll a rendelkezésünkre. Sok otthonban szinte folyamatosan szól a tévé vagy a rádió. ömlik ránk a háború, éhínség, katasztrófa, baleset, bűneset, na és persze a sokat szidott reklámok. Vehetjük tehát korunk urbanizációs népbetegségének is a stresszt.

 Egyre riasztóbb statisztikák látnak napvilágot a fiatalokat sújtó súlyos érzelmi zavarokról, kábítószer-függőségről, öngyilkosságról; az iskolából kimaradókról. A tavalyi év gyermekeltűnési száma is megdöbbentő képet ad a társadalom mai állapotáról.

 Az oktatáspolitikusok a szülőket vádolják, hogy lázadó, erkölcstelen nemzedéket nevelnek. A szülők a tanintézményeket hibáztatják, hogy túl sok terhet raknak a gyerekekre, és nem szorítják vissza az iskolai drog és a bűnözés terjedését.

 A lelki egészség szakértői abban látják a probléma gyökerét, hogy a szülőknek az egzisztencia megteremtése mellett nem marad idejük a gyermekeiket úgy nevelni, hogy azok tevékeny, hasznos polgáraivá váljanak a társadalomnak.

 Ma már a legkülönfélébb nevelési elvekkel találkozhatunk: kiadványokkal, szemináriumokkal, kampányokkal próbálják a kialakult zűrzavart oszlatni. De lehet, hogy a legegyszerűbb elvek, a szeretet és a következetesség helyett bonyolult metodikájú torz vagy éppen téves nevelési módokba fogunk belebotlani. Hogyan tájékozódik, kap lelki védelmet a gyermek ebben a terhelt, vibráló világban?

  A leggyakrabban feltett kérdések és a válaszok:

  Mi a gyermekkori stressz?
A stressz olyan körülmény, amely viselkedési alkalmazkodást kíván. A gyermekek számára a világ néha méltánytalan és problémás hely, amelyben a problémás emberekkel és helyzetekkel való megbirkózás által válnak érett és független felnőttekké. Egy gyermeknek egyszerre kell megfelelnie a felnőttek elvárásainak és saját, belülről fakadó igényeinek, vágyainak.

 

Hogyan alakul ki a szorongás a gyermekeknél? Mik lehetnek a gyermekkori szorongás kialakulásának a kiváltó okai?
Az egyik ok lehet, ha túlzottan korlátozzák, agyonnevelik a gyermeket. Az erőszakos, érzéketlen fegyelmezés árt a személyiség, a karakter egészséges fejlődésének. Az ilyen helyzetekben sokszor kétségbeejtően gyámoltalannak, kiszolgáltatottnak érzi magát egy gyermek, s végül eljuthat az alkalmazkodásnak arra a (negatív) szintjére, amikor elveszti önállósulási törekvéseit.

Talán meglepő, de az is oka lehet a szorongás kialakulásának, ha túlságosan elnézőek, megengedőek a felnőttek. A gyermekek számára rendkívül fontos, hogy legyenek igazodási pontjaik. Ha nem világosak számukra a felnőttek szándékai, nem érzik a felnőttek tudatosságát, magukat sem érzik biztonságban.

 Egy pici gyerek érti a tiltást vagy annak magyarázatát?
Nem, de érzi és érti a szülő hangsúlyát, mondanivalójának érzelmi színezetét.
Egy gyermek önállósági törekvései háromévesen alakulnak ki. Egyre inkább szeretné érvényesíteni akaratát, s ha akadályokba ütközik, türelmetlenségében daccal reagál. Ilyenkor fontos biztosítani őt arról, hogy megértjük az érzéseit, de viselkedését nem fogadjuk el. A szülő akkor jár el a leghelyesebben, ha tiltó szavak használata helyett inkább azt mondja a gyermeknek, amit csinálnia kellene, és nem azt hajtogatja, hogy mit ne tegyen. Például a Ne nyúlj hozzá! tiltás helyett jobb azt mondani, hogy Tedd le, légy szíves, a távirányítót! .

 

Még ennél is jobb, ha a tiltás megfogalmazásakor a szülő a saját akaratát nem állítja szembe a gyermekével, hanem arról beszél neki, hogy miért nem engedheti meg ezt vagy azt. Tedd le a kulcsot, légy szíves! , mert: Az az apa kulcsa! Ha a gyermeknek kicsi kora óta az a tapasztalata, hogy joga van dönteni, választani az őt érintő kérdések egy részében, akkor akarata még az önállóság és énfejlődés kritikusabb, nehezebb szakaszában sem válik daccá.

 A kisgyerek hogyan érti meg a szülő utasításait?
A legcélravezetőbb eljárás, ha a szülő nagyon pontosan megfogalmazza, hogy mi az elvárása, kérése. Ha csupán azt mondja, hogy Ne rosszalkodj! , a kisgyerek nem egy konkrét utasítást hall; és ha még a magyarázat is elmarad, a gyermek még bizonytalanabb lesz. Jobb, ha a szülő azt mondja: Az ollóval nem játszunk! , mert: Megszúrhatja az ujjadat.

Hosszú távon ezek, vagyis a következetes követelmények, tiltások s a belátást segítő magyarázatok együttesen segítik a gyermeket a környezet játékszabályainak megértésében, a belső fékek kialakulásában. Így alakul ki folyamatosan az a belső értékrend, amely által stabil személyiséggé fejlődik a gyermek, s ez teszi majd alkalmassá arra, hogy a társadalom különféle közösségi szintjein (előbb az óvodában, iskolában, majd a munkahelyen s más társadalmi szerveződésekben) együtt tudjon működni másokkal, anélkül, hogy a személyisége sérülne.

 

 Hány éves korra épülnek be azok a követelmények és tilalmak, amelyek a gyermek viselkedését belülről irányítják?
Őt-, hatéves korra. A szülői intelmekre kialakuló szabálytudat persze még tízévesen sem állandó része a gyermek személyiségének. Azonban a serdülőkor végére már lelkileg függetlenedni tud a szüleitől.

Melyik szülői magatartásforma a helyes a szabályok kialakítása során?
A passzív szülő teljesen visszahúzódik a nevelési feladatoktól, kerüli a konfliktust, inkább mindent megad a gyereknek, csak hogy az ne rendetlenkedjen. Az agresszív szülő szidással bírja a gyermeket a megfelelő viselkedésre, a manipulatív szülő pedig bűntudatot ébreszt gyermekében úgy, hogy például folyamatosan másokhoz hasonlítgatja ( Bezzeg a testvéred ennyi idős korában már folyékonyan olvasott! ). Előfordulhat, hogy szülők az úgynevezett önbeteljesítő jóslatokkal formálják a gyermek önmagáról alkotott képét: Hülye vagy! ; Soha sem mész semmire! ; Rossz vagy! Mindamellett, hogy a gyermekben egy negatív kép alakul ki önmagáról, a szavak még azt is közvetítik számára, hogy a szülei nem fogadják el, elutasítják őt.

 

A helyes magatartás következetes, határozott, melyben a szülő egyértelmű kéréseket utasításokat fogalmaz meg. És ha gyermekének esetleg ennek ellenére sem sikerül az elvárásoknak megfelelően teljesítenie, nem fogja őt megalázni. A sikeres gyermekek mögött évekig tartó szülői buzdítás és dicséret áll.

 Hogyan írhatnánk le a gyermekek számára legkedvezőbb körülményeket?
Legfontosabb egy gyermek számára a biztos, meleg családi légkör. Ennek hiánya az oka a legtöbb, gyermekkorban kialakult szorongásnak, melyek kísérőjelensége lehet például a bevizelés is. Ha a gyermek otthon szeretetet kap, és kiszámítható követelményeket állítanak elé, ki fog benne alakulni a szülei iránti tisztelet. De azt is fontos látnia egy gyermeknek, hogy a szülei szeretik és értékelik egymást, és nem rúgják fel a közösen kialakított szabályokat.

Persze a meleg családi légkör nem egyenlő a korlátok nélküli létezéssel. Ehhez tudatosítani kell a gyermekben, hogy nem körülötte forog a világ , és legfőképpen nem ő irányítja a családot, hanem a szülők.
Egy gyermek biztonságérzéséhez elengedhetetlen a családban az egészséges hierarchia kialakítása.

 Melyek a leggyakoribb tünetei a gyermekkori szorongásnak, stressznek?
Számos jel figyelmeztethet. bennünket. Külső, fizikai tünet lehet a körmök rágása, a tenyér izzadása, fejfájás, ujjszopás, önringatás, emésztési zavarok, gyomorfájás, étvágytalanság, válogatósság. Családi problémák és a szülők közötti tartós feszültség hatására létrejöhet kóros elhízás is, mivel a gyermek stressz-helyzetben - függetlenül a biológiai éhségérzet jelentkezésétől - úgy érezheti, hogy feltétlenül ennie kell. Ugyanakkor ez egy csapda is lesz a számára, ugyanis a kövér gyermek rendszerint kortársai gúnyolódásának a tárgya. Ennek hatására megjelenhetnek nála alacsonyabbrendűségi érzések, amelyhez rendszerint bűntudat társul. A csúfolódás hatására visszahúzódik a testmozgás, de még a közös játék elől is, s ez teljes magányossá váláshoz vezethet. Ilyen esetekben például a tanárok azzal támogathatják ezeket a gyermekeket, ha segítenek nekik megtalálni azokat a szellemi értékeiket, amelyek mentén az önbecsülésük erősödik, és a többiek is becsülhetik őket.
A kóros elhízás ellentéte, az anorexia, modern elméletek szerint a serdülők, főleg kislányok autonómiatörekvéseivel magyarázható.

 Fizikai tünetként említettük már a bevizelést, ami csak abban az esetben kóros, ha a gyermek már ötéves elmúlt, és hetente legalább egyszer bepisil. A szülő legfontosabb feladata ebben a helyzetben, hogy semmiféle módon ne büntesse, ne alázza meg gyermekét ezért, akinek a bepisilés ténye is súlyos lelki konfliktust, traumát okoz.

 

 A tévé is lehet a stressz forrás?
A gyermekek tizenöt-tizenhat éves korukig rajzfilm és játékfilm formájában több tízezer erőszakos cselekményt néznek végig. Ezrével halnak meg a szemük láttára gyermekek, felnőttek, állatok, gonosz és jó emberek, s így kialakul bennük az élet értéktelenségének. a tudata. A közbiztonság romlása is közre játszik abban, hogy a gyerekek egyre többet vannak a négy fal közé zárva. Ennek a falak közé szorított életnek köszönhetően egyedi programokat alakítanak ki, melyek közül a legtöbb idő a televíziózásnak jut. Azonban ez nem jelent számukra valódi élményt. A megkérdezett gyerekek 80 százaléka a kollektív kikapcsolódást tartja a legfontosabbnak.

A helyzetet tovább rontja a legújabb kori hálószoba-kultúra elterjedése is: saját szoba saját tévével. A családok egyre kisebbé válnak, kevés a gyerek, mégis mindenki elszeparálódik. Így a gyermekeknek nemcsak verbális képességeik maradnak el a korosztályuktól elvárhatóhoz képest, hanem metakommunikációjuk is csökevényes marad, jóllehet a teljes kommunikációs folyamatnak ez elengedhetetlen, a kommunikáció belső tartalmának megértését segítő eszköze (gesztusok, tekintet, cselekedetek stb.). Nonverbális kommunikációval sokszor többet mondunk el magunkról környezetünknek, mint szavainkkal, ami segíti vagy ellenkezőleg, hátráltatja a társadalmi ranglétrán való előrejutást, a megfelelő kapcsolatok kialakulását. A tévésorozatokban látott eltúlzott karakterekkel, hamis tulajdonságokkal való azonosulásuk a társadalomnak, a közösségi létnek éppen azokból a szegmenseiből szorítja ki őket, ahol megtalálhatnák kiteljesedésüket, elégedettségüket, örömüket.

 

Mi a helyzet a reklámokkal?
A legnagyobb baj ezekkel az, hogy miközben a gyermekek nem értik a reklámok valódi célját, igaznak tekintik minden állítását és történését, és követendő mintának a reklámban bemutatott életfelfogást, életstílust.

 Elkülöníthető az iskolai és az otthoni stressz?
Igen, bár van úgy, hogy a kettő együtt jár. Például, ha válnak a szülők, és a veszekedések tettlegességek a gyerek előtt zajlanak, a gyerek ilyenkor a belső energiáit nem az iskolai tevékenységére használja fel, ezáltal romlik az iskolai teljesítménye, ami újabb szorongást generál.

 

 

 

Az iskolákban a tanárok legtöbbször a viselkedésbeli és érzelmi tünetekkel találkoznak: például a gyerek túlérzékeny, ingerlékeny vagy éppen állandóan unott. De az oktalan szomorúság, düh, agresszivitás is idesorolható. A bohóckodás mögött is sokszor nagyon komoly szorongás bújik meg.

 Milyen tényezők vezethetnek még az iskolai stresszhez?
Ha a szülő és a gyerek kapcsolata nem harmonikus, kölcsönös függőség alakul ki, amely mindkettőjük számára teher. a gyermek szeparációs élménye nem múlik el a beszoktatási időt követően sem. Az elszakadás élménye nem zavarhatja a gyermek egészséges tevékenységeit, beleértve az iskolát, mint új helyszínt. Az ismeretlentől való félelemnek bizonyos mértékig természetes velejárója a szorongás, de ha ez folyamatos, és nem múlik el, akkor ezt már magatartási zavarként tartjuk nyilván.

 Az iskolai elvárások egyre magasabbak az idő előrehaladtával. Rengeteg ismeretanyagot kell elsajátítania a gyermeknek. Kevesebb idő jut játékra, amely oldhatná a feszültséget. Tehát van egy általános leterheltsége, amire rájönnek a napi, aktuális megmérettetések.

 

 

 

A vizsgák, versenyek, fellépések lámpaláza is egyfajta kóros teljesítményszorongás?
Nem feltétlenül. Sőt, inkább azt mondható, hogy ez egy természetes és egészséges szorongás, amelynek sokféle összetevője van: például a siker utáni vágyakozás vagy éppen a kudarctól való félelem. De egy egészséges gyermeknek maga a feladat valójában kaland, a feladat megoldására pedig a siker lehetősége inspirálja. Az egészséges egyensúly ezen a területen általában az első osztály második hónapjában áll be. Ilyenkor a kezdeti félelem feloldódik, ezután persze újabb, magasabb megfelelési szintek következnek, újabb ösztönzések: Javítsd ki! ; Próbáld meg még egyszer! , de már ott van az első megfelelési szint biztonsága, és ez hat az énképre, a belső igényszintre.

 Okozhat-e szorongást a beilleszkedés?
Ha a gyermek az osztályközösségben nem találja meg a helyét, mindenféleképpen. Ha úgy érzi, hogy nem fogadják be a közösségbe, vagy hogy osztálytársai között népszerűtlen, és nem szeretik őt, állandóan feszültségben fog élni, s ezért peremhelyzetbe kerül.

 

 

 Az is fokozhatja az iskolai szorongást, ha a gyermeket otthon nem segítik a tanulásban, a házi feladat elkészítésében - főleg első osztályban -, ha nem figyelnek rá kellőképpen, s ezért otthon felejti a felszerelését, vagy elveszti a könyvét; vagy neki több idő kell a feladat megoldására, mint a társainak (sürgetik őt).

 Továbbá akkor is szoronghat a gyermekeknek, ha a számonkérés nem korrekt, esetleg nem tanult dolgokat kérnek tőlük számon, elmaradt teljesítményéért a társai negatív módon diszkriminálják, vagy különórákkal leterheljük őt.

Hogyan lehet fölismerni, hogy a gyerek furcsa viselkedése mögött a részképességek zavara vagy szorongás áll-e?
Ezt a két területet nem lehet élesen elkülöníteni egymástól. Tanulási zavarokról akkor beszélünk, ha az ép értelemmel és érzékszervekkel rendelkező gyermek egy vagy több képesség hibás működése miatt bizonyos tantárgyból nem tud megfelelni a követelményeknek. Ennek leggyakrabban előforduló külső jelei, ha az elsős gyermek magatartása az órákon nyugtalan, kisgyermekes, dekoncentráltsága és fáradékonysága miatt pedig erősen csökken a teljesítménye. Ez a kínos és méltánytalan helyzet különféle védekezési reakciókra, furcsa viselkedésre kényszerítheti őt: bohóckodóvá, túlérzékennyé, agresszívvé válhat.

 

 

 Hogyan lehet megelőzni ezeket a helyzeteket, vagy - ha arra van szükség - változtatni a már kialakult állapoton?
A szülőknek meg kell tanulniuk a gyermek segítségkérésére aktív figyelemmel reagálni. A szabálytanulásban szerepe van az értelmi fejlődésnek, a szülő utánzásának és a felnőtt viselkedésével való azonosulásnak. A rossz szülő-gyerek kapcsolat, a szülő helytelen mintaadása megnehezíti az azonosulást a gyermek számára Ez jelentősen hátráltatja az erkölcsi fejlődését. Fogadjuk el őt egy változatos tulajdonságokkal felruházott önálló lénynek. Ne akarjuk magunkhoz hasonlítani, ráerőltetni a magunk eszményképét. Szeressük olyannak amilyen. Ez növeli az önbizalmát, és elősegíti önazonosságának kialakulását.

 Fontos, hogy képességeinek megfelelő elvárásokat támasszunk a gyermekkel szemben, a játékra mindig maradjon ideje, segítsünk beosztani az idejét, hogy kialakulhasson benne a rendszerességre, módszerességre való képesség.

 Folyamatosan ellenőrizzük házi feladatait, kérdezzük ki mindennap, biztosítsuk a nyugodt tanuláshoz szükséges fizikai feltételeket is

 

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Keress minket a facebookon is, kattints!

A bejegyzés trackback címe:

https://dadaszolgalat.blog.hu/api/trackback/id/tr274971579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása