"A harmincas évek végén, Kurt Lewin és munkatársai különböző nevelői légkörök kialakítására, társadalomlélektani kísérleteket végeztek. Filmünkben Lewin kísérleteit óvodásokra alkalmaztuk. Egy óvónő foglalkozik hónapok óta e három csoporttal. A kísérlet kezdetén a csoportok között nem volt különbség. Azóta az egyik csoportban a dresszúrára épülő vak fegyelem, másikban a szabadosság, a harmadikban a belátásra, önfegyelemre alapozott módszerek eredményeit vizsgáltuk. Íme az eredmény:"
A szülő legnagyobb kritikusa általában maga a szülő. Egy amerikai vallási szervezet, az Elevation Church viszont a gyerekeket is megkérdezte, mit gondolnak az édesanyjukról. Ezek után szembesítették a korábban önmagukat értékelő anyákat a gyerekeik válaszával.
Az édesanyák arról beszéltek, hogy anyaként tökéletesen szeretnének teljesíteni, hogy többször kételyekkel küzdenek, hogy szeretnének türelmesebben, megértőbben fordulni a gyermekeik felé, és nyugodtan reagálni a felmerülő problémákra.
Ezek után behívták a gyerekeket is, és megkérdezték a véleményüket.
A válaszok:
“Az anyukám egyszerűen csodálatos.”
“Szeretek összebújni vele.”
“Csinos, vicces.”
“Sokat főz nekem.”
“Egyedülálló. Ezért szeretem annyira.”
“Együtt programozunk, elmegyünk vásárolni.”
“Nagyon szeret engem.”
“Sok minden csinálunk együtt, például színezünk.”
“Együtt megyünk a templomba.”
“Azt hiszem, olyan, mintha ő lenne a szívem. Mert annyira közel állunk egymáshoz.”
“Én azt szeretem a legjobban, amikor a trambulinon ugrálunk.”
“Fagyizunk, elmegyünk a körmöshöz, és jól érezzük magunkat.”
“Anya a hősöm.”
“Csinos és gyönyörű.”
“Ő a hősöm.”
“Törődik velem, és mindig szeretni fog, örökké.”
“Ő a legjobb.”
A “szembesítés” eredményeképpen az anyukák megértették, hogy inkább a pozitív dolgokra kellene összpontosítaniuk, és hogy azok a tulajdonságaik, amelyeket ők hibának vélnek, a gyerekeknek fel sem tűnnek.
Forrás: viralnova.com
MESÉK ÉLETRŐL, HALÁLRÓL ÚJJÁSZÜLETÉSRŐL
(Boldizsár Ildikó, meseterapeuta előadása)
A hagyomány által megszentelt mítoszok és mesék bölcs útmutatásokat őriztek meg számunkra az élet körforgásával kapcsolatban. Az archaikus ember nem vigaszt keresett a történetekben, hanem válaszokat az őt foglalkoztató kérdésekre. Mire születünk? Miért halunk meg? Mi történik a halál után? Milyen a holtak birodalma?
Hogyan lehet eljutni oda, s vezetnek-e visszafelé utak? Van-e halhatatlanság, s ki
lehet halhatatlan? Hogyan lehet újjászületni egy életen belül akár többször is? A
meséléssel egybekötött előadás ezekre a kérdésekre keresi a választ – kizárólag a
mesék segítségével.
Az előadás ideje: január 28.-án 18:00
Helye: Budapest, Múzeum utca 7. Kossuth Klub
Belépőjegy ára: 1.000 Ft
Ha tetszett a bejegyzés, ossza meg /oszd meg másokkal is!
Keressen minket a facebookon is, kattintson!
Női önvédelem! TCQC - Hogy túléld az utcát
További info és jelentkezés itt!
http://cqc.hu/program/70/2013.%20%C3%A9v%20v%C3%A9gi%20INGYENES%20N%C5%91i%20Szemin%C3%A1riumsorozat
Ugyanitt vannak gyerekedzések! is!
https://www.youtube.com/watch?v=wXJH69lcJ24&feature=player_embedded
Ha tetszett a bejegyzés, ossza meg /oszd meg másokkal is!
Nemcsak a szakembereket, hanem az egész társadalmat érintő kérdés az, hogyan kell szabályozni a partnerüket bántalmazó szülők kapcsolattartását gyerekükkel, hogy az ne vezessen a gyerek felépülése szempontjából kulcsfontosságú anya-gyerek kapcsolat sérüléséhez.
A szerzők több évtizede dolgoznak bántalmazókkal foglalkozó csoportokkal, illetve bíróság által kirendelt szakértőként gyerekelhelyezésért, szülői felügyeleti jogért és kapcsolattartásért indított eljárásokban. Az ezekre vonatkozó szakirodalmat és saját, több mint 2000 partnerbántalmazási esetre kiterjedő tapasztalatukat összegzik ebben a könyvben.
Árnyalt képet nyújtanak a bántalmazók viselkedéséről, gondolkodásmódjáról és értékrendjéről, arról, hogy a partnerbántalmazás hogyan rombolja a családot, illetve hogyan függ össze a gyerekbántalmazás, többek között az incesztus és az elhanyagolás veszélyével. Ajánlásaik alapján a kirendelt szakértők, hatóságok, jogászok, felügyelt kapcsolattartást kínáló szolgáltatók, a gyerekekkel és szüleikkel foglalkozó mentálhigiénés szakemberek felmérhetik, hogy a partnerbántalmazó mennyire veszélyes a gyerekre.
http://www.hatterkiado.hu/konyveink/lehet-e-jo-apa-a-bantalmazo
Ha tetszett a bejegyzés, ossza meg /oszd meg másokkal is!
A gyerekpszichodráma egy csoport-terápiás módszer, mely a közös szerepjátékon, a gyerekek képzeletvilágának és kreativitásának mozgósításán keresztül fejti ki terápiás hatását. A játékban, játékkal, játék által gyógyít, fejleszt.
Általában 60-90 percet töltenek együtt a csoportok heti rendszerességgel egy, másfél éven keresztül. Fontos a gyerekek önkéntes részvétele. Tapasztalataink szerint a szerepjáték élménye a gyerekekben felszabadulást, örömet okoz. A csoporttevékenység célja, hogy a gyerek képes legyen változatos szerepekbe beleélni magát, hogy megvalósítsa egyéniségének, személyiségének eddig rejtett lehetőségeit, dimenzióit, és segít a gyerekeknek az önállósodásban, függetlenedésben. A csoportélmény előmozdítja a kölcsönös megértés és elfogadás légkörének kialakulását.
A csoportba megérkező gyerekek egy bevezető fázis után - ennek célja egyfajta "zsilipelés", vagyis a túlfűtött gyerekek lehűtése és a visszafogottak bevonása - közös rajzolás következik. A gyermeki rajz tulajdonképpen küszöb a kimondható, megjeleníthető és a tudatosan még nem vállalható tartalmak között. A rajzokból s a közös kommentárokból bontakoznak ki a lejátszandó történet körvonalai. Elsőként a történet vázát javasló gyermek választ szerepet, majd a többiek, s a pszichodramatisták aktív részvételével megindul maga a játék, mely improvizációkon keresztül nyeri el egyszeri, megismételhetetlen formáját. A gyerekpszichodrámában a gyerekek egy mesés csodavilágban találják magukat. Az olykor játékos, olykor költői, de mindenképpen kreativitást serkentő csodavilágba merülés nem öncélú, hanem olyan eszköz,… amely hozzásegíti a gyermeket énképének módosításához, életérzésének, életstílusának átalakításához. A csoportos pszichodráma a gyerekek fejlesztésére is alkalmas.
A mesék, történetek létrehozásával mindenki egy alkotó folyamat részesévé válik. A spontán játék felszabadítja a résztvevő gyermek kreativitását, bővíti szerep -repertoárját, katartikus élményekhez juttatja őket, s ezáltal énerősítő, személyiségfejlesztő hatása van. A foglalkozásokon a résztvevők megérezhetik, hogy egy másik világba lépnek be, oda, ahol minden megtörténhet. A gyerekek varázslóvá válhatnak, olyan szerepet választhatnak, amilyet szeretnének, az történik velük, amit ők maguk kitalálnak. Részvételük a többiek történetében szabadon választott.
Egyetlen lényeges szabály, a "mintha" szabálya. Ez biztosítja, hogy az agresszivitás szimbolikusan fejeződjön csak ki, s a játék irrealitása meg is nyugtatja a gyereket, aki így sokkal autentikusabban mer megnyilvánulni, mint mindennapi valóságában. Az átváltozást a jelmezek segítik, a beöltözés aktivizálja a fantáziaműködést is. A módszer cselekmény - akció - katartikus, élményt élménnyel gyógyít.
A gyerekpszichodrámában nem magyarázunk, nem kommentálunk, nem vonunk le tanulságokat. A csoportokat vezető felnőttek szerepe, hogy a gyermekek rendelkezésére álljanak, hogy a résztvevők önértékérzésének, énérzékelésének megváltozását lehetővé tegye. Új típusú kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik, ahol a gyerek önmagát alkotó, eredeti, szeretetre méltó lényként ismerheti fel. A játékokban a dramatisták kettős szerepben vesznek részt. Egyrészt ott vannak, ahol az egyes gyerek, alkalmazkodnak hozzá, igyekszenek megérteni, megérezni érzéseiket. Másrészt a játékon belül értelmezik, irányítják a folyamatokat, figyelnek a csoport egészének történéseire. A csoportmunka során a cselekvés szimbolikus kifejezést nyer (egy, az élettértől alapvetően különböző potenciális térben, "úgy tenni mintha" világban). Sohasem a konkrét tünetre fókuszál (az majd áttételesen és szimbolikusan jelenik meg a gyerek játékában). Ezért jól feldolgozhatók a különböző magatartászavarok (hipermotilitás, agresszivitás, figyelemzavar, ...), a pszichoszomatikus zavarok. Lehetővé válik a pszichoszociális problematikájú családokból érkező gyerekek "témáinak" (labilis családstruktúra, válás bántalmazás, alkoholizmus...) megjelenítése és feldolgozása is. Az önkéntes részvétel erős motivációt eredményez, az oldott hangulat kizár bármilyen stigmatizációt.
A Tilos Rádió pszichológiai témájú műsorának vendége Dr. Páli Judit pedagógiai és klinikai szakpszichológus,
a játékok és a korai fejlesztés szakértője volt, akivel a játék jelentőségéről beszélgettek a műsorban.
Érdemes meghallgatni, szó esik arról is hogyan fejlődnek a gyerekek a játék révén, mit ajánl a szakértő! és
hogyan használhatja a játék eszközét egy pszichológus amikor gyerekeket vizsgál?
http://tilos.hu/show/teszt-es-lelek/2013-08-03
Ha tetszett a bejegyzés, ossza meg másokkal is!
http://tilos.hu/index.php?form=adasnaplo&musorid=702&adasid=45267
A Tilos Rádió pszichológiai témájú műsorának Maraton Gyereknapi különkiadásában az alábbi témák lesznek!
Vasárnap ebből a buszból jelentkezik du.16-tól a Teszt és Lélek Maratoni különszáma a Dürer Kertből!
16.00 Bajzáth Mária meseterápiáról mesepedagógiáról fog beszélni,
" A mesék azt állítják, hogy mindazt, ami a világban vagy bennünk rosszul működik, meg lehet változtatni. Az európai és keleti népmesék ismeretében az a kijelentést is megkockáztatható, hogy a mesék szerint nem a „világ” működik rosszul, hanem az ember nem kapcsolódik harmonikusan a világ által felkínált lehetőségekhez, illetve rossz választásai nyomán alakulnak ki olyan helyzetek, amelyek problémákat okoznak. A mese képes megszüntetni a problémákból keletkező káoszt, és a helyére állítani egyfajta teljességet. Gyógyító erejének épp ez az egyik titka."
17-től Kiss György Ádám serdülőpszichodrámáról,
"... a serdülőkor egyszerre ad lehetőséget a patológiás folyamatok kiéleződésének előtérbe helyeződésére, ugyanakkor specifikumai miatt a terápiás beavatkozásokra is nagyobb lehetőséget ad. Az egyéni ill. a felnőttkori pszichoterápiás helyzetekkel szemben a korrekciós lehetőség regresszió nélkül is elérhető, ugyanis csoporthelyzetben a serdülőkorra jellemző természetes helyzetet és folyamatokat használjuk fel terápiásan."
http://itt.hu/pszichodrama/cikkek/csoportterapia_es_pszichodrama.html
18.00 Győri Ildikó és a LIfegarden készségfejlesztő játékok és a szülői program!
http://www.lifegarden.hu/csaladoknak/legyen-kreativ-a-gyerekneveles/425/
Érdmes kinézni Dürer kertbe,
vagy hallgatni az adást az éterből (FM90.3) vagy a tilos.hu-n!
Ha tetszett a bejegyzés, ossza meg másokkal is!
Keressen minket a facebookon is, kattintson!
A Szuperdada huszonéves szakmai múlttal rendelkező nevelő, aki kimegy a családhoz, megfigyelőként, láthatatlan személyként van jelen a család életében, mindenki úgy él, teszi a dolgát, ahogy addig, ő pedig megfigyel és javaslatot tesz.
A Szuperdada elbeszélget a családtagokkal, felvázol egy tervet a változtatásra, és segít megvalósítani azt.
Olyan technikákat és praktikus fogásokat tanít meg a szülőknek, amivel sikeres és boldog szülők lesznek!
Ha tetszett a bejegyzés, ossza meg másokkal is!
Ha valaki részt szeretne venni kisgyermekével egy érdekes kutatásban, vizsgálatban, annak érdemes jelentkezni az alábbi felhívásra!
Kedves Szülők, Érdeklődők,
2010. október-novemberi születésű gyerekek jelentkezését várjuk szimbólummegértési kísérletünkbe. Ha felkeltettük érdeklődését, és még nem regisztrált adatbázisunkba, honlapunkon megteheti: http://babalabor.hu/
A regisztráció után e-mailben vagy telefonon keressük majd időpont egyeztetés céljából
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!
17:00 Aprók tánca – gyerektánzház : játékokkal, tánctanítással
20h folkkocsma, táncház
23h Czinege Banda koncert
…táncizás, míg a lábatok bírja!
A Czinege Banda magyar népzenében otthonosan mozgó együttes. Ez adja az alapját jó hangulatú táncházainknak. A magyar népzene gazdagsága lehetővé tette számunkra, hogy palettájáról izgalmas összeállítást rakjunk össze. Kis-magyarországtól Erdélyen át Moldváig sok táj zenéjét játsszuk, így tudunk színes zenei élményt nyújtani.
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
A gyermekkor világában kiemelt helyet foglal el a rajzolás: a kicsik számára ez az önkifejezés egyik legáltalánosabb, legtöbbet használt és legtöbb élményfeldolgozási lehetőséget magában rejtő formája. A rajzfejlődési korszakok és a megjelenített tartalmak azonban a gyermekek növekedésével állandóan változnak.
Nekünk, felnőtteknek folyamatos igényünk, hogy megértsük, mit és miért úgy rajzolnak, ahogyan azt látjuk. A gyermekrajzok értelmezése azonban komplex és bonyolult feladat.
A kezdeti firkáktól az óvodások rajzolásáig
A kicsi gyerekek már egészen korán, akár a második életév elején is felfedezhetik a rajzolás örömét. A szó klasszikus értelmében azonban ebben a korban még nem beszélhetünk rajzolásról, hisz a kezdeti amorf, szándéktalan és differenciálatlan firkák esetében még csupán a mozdulat öröme dominál. A végeredmény viszont a gyermek számára szinte maga a csoda: a ceruza nyomot hagy a papíron.
A Lowenfeld által firkakorszaknak nevezett időszak végére, vagyis a harmadik életévben a firkák egyre szándékoltabbakká, szerkesztettebbekké, kontrolláltabbakká válnak, és az éntudat fejlődésével párhuzamosan a rajzokban megjelenik a kör motívuma is. Ebben az életszakaszban a kicsik már értelmezni is kezdik saját rajzaikat: sokszor címet adnak nekik, és beléjük látnak az életükből ismerős formákat, tárgyakat, élőlényeket, tehát a rajz projekciós felületként kezd működni számukra.
Az óvodások rajzait nézegetve egy félig képzeletbeli, félig valós elemeken alapuló, elvarázsolt világ bontakozik ki a felnőtt szemlélő előtt, mely immár nem a firkáláson, hanem a konkrét ábrázoláson alapszik. A kicsik azonban még nem a valósághűségre törekszenek: azt rajzolják le, amit a látott dolog felidéz bennük, ahogy ők személyesen megélik az eseményeket, a világot. Rajzaikban ennek függvényében az a motívum lesz nagyobb, ami számukra jelentőségteljesebb, valamint az lesz színesebb, díszítettebb vagy más szempontból hangsúlyosabb, ami szubjektív világuk fontos történését sűríti magába. Ezek az emocionális képi csomópontok adják az óvodásrajzok sajátos esztétikumát, egyszersmind jelenítik meg az események érzelmi-indulati feszültségét. A gyermekek ebben a korban belső tartalmaikat még spontán vetik papírra, sőt, kifejezetten szívesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy az üres rajzlap és a sok vonzó rajzeszköz segítségével érzéseiket, feldolgozatlan konfliktusaikat rajzban elaborálják, vagyis éljék meg.
Ebben az úgynevezett presematikus szakaszban egyre kidolgozottabb, részletesebb és megmunkáltabb alakokat, állatokat, tárgyakat és természeti jelenségeket felvonultató, sokszor a belső működést (pl. emberi test, gépek, járművek...) röntgenszerűen láthatóvá tévő műveken felfedezhetjük az elvonatkoztatás első jeleit és a különböző nézőpontok (általában az elől-, oldal- és felülnézet) váltakozását.
A vizualitás és a személyiség fejlődésével az óvodás rajzi fejlődése a kezdeti, darabos vonalvezetésű fej-láb embertől pár év alatt egy egyéni stílusjegyekkel rendelkező, spontán papírra vetett, harsányan színezett, sokszor aprólékosan díszített és komplex helyzeteket megjelenítő ábrázolásig jut el.
Az iskolások és a serdülők képi világa
Iskoláskorba lépve a gyermekek gondolkodása nagyot változik. A realitás, a logikai összefüggések, az analízis és szintézis újonnan tanult képességei egyre inkább a mentális folyamatok irányítói lesznek, így az intellektus felváltja a korábban domináns mágikus, fantasztikus, érzelmi beállítottságú látásmódot, és a világ megismerésének fő eszköze lesz. A kisiskolások egyre nagyobb motoros biztonsággal rendezik kompozíciókba immár a saját maguk által kialakított jeleket és egyéni sémáikat. Ebben az intellektuális realizmusnak is nevezett rajzfejlődési szakaszban a rajzolás tevékenységében a mozgás helyett már egyértelműen a vizualitás dominál, a relatív nagyság lassan a helyére kerül, a színezés is a valóságoshoz kezd közelíteni, a formák letisztulnak, és a rajzok szépsége immár nem a belső tartalmak indulati feszültségének spontán megjelenéséből, hanem a tudatosan megkomponált díszítésből fakad. Az ábrázolással ebben a korban a gyermekek már egyértelműen közölni szeretnének valamit: életük eseményeit minél pontosabban és hűebben igyekeznek ábrázolni. A rajzokon megjelenik a cselekvés is, illetve feltűnnek az egymás utáni jeleneteket ábrázoló képregények vagy az úgynevezett szalagképek is.
Felső tagozatra a gyermekek az egocentrizmust meghaladva képesek a világot más nézőpontjából is látni, gondolkodásukban pedig az érzelmi-indulati megélés helyett egyértelműen a racionális megértés dominál. Rajzfejlődésük ennek megfelelően elér az úgynevezett vizuális vagy szemléleti realizmus korszakába, mikor is a rajzlapon a körülöttük lévő valóság minél élethűbb megjelenítésére törekszenek. A térbeli arányok, a perspektíva, a cselekvések és mozdulatok pontos visszaadása érdekében előszeretettel használják a halványan előrajzolt kontúrokat és a radírt, azonban sokszor még így is elégedetlenek teljesítményükkel és szégyellik rajzaikat, hisz a papíron nem az az objektív valóság köszön vissza, amit látni szeretnének. Így a legtöbb gyereknél még az általános iskola vége előtt bekövetkezik az úgynevezett “rajzi törés”, vagyis a serdülők a rajzolgatás helyett inkább a konkrét, több sikerélményt tartogató megtapasztalások felé fordulnak: fotóznak, zenélnek, írnak, ruhákat és tárgyakat terveznek, lakberendeznek, vagy akár az elektronikus médiában élik ki alkotókedvüket.
Azon kevesek, aki megőrzik a rajzolást mint önkifejezési formát, inkább a vizuálisan tehetségesebb, emocionálisan érzékenyebb fiatalok közé tartoznak. Ők serdülőként általában egyéniségükre jellemző sajátos stílusban hangulati képeket készítenek, és a világból számos olyan részletet vesznek észre, ami mellett kortársaik elmennek. Alkotó művészként megérzik, hogy valójában nem csak a valóságot élethűen másoló rajzok a “jól sikerültek”, hanem minden egyes papírra vetett alkotás önmagában is értéket hordoz.
Forrás: Mindennapi Pszichológia
Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
Az érzelmeket rendszerint külső események váltják ki.
A félelem olyan érzelem, amely bekövetkező esemény előtt jelentkezik és mintegy jelzi a bekövetkező kudarcot. Félelmet érez az ember akkor, ha nem bízik saját „elkerülő viselkedésének” sikerében, azaz feltételezi, hogy a baj, ami elől menekül, be fog következni.
A félelmi reakció először 6 hónapos kor körül mutatható ki, az idegen arctól, szokatlantól való félelem formájában. Nem sokkal később megjelenik a szülő hiányában átélt ún. szeparációs félelem, és az elkövetkező két esztendőben a félelmek sokasága egyre gazdagabbá válik. Ebben az időszakban ún. konkrét félelmekről beszélünk, vagyis két – három éves korig a félelmet olyan konkrét tárgyak, élőlények vagy helyzetek váltják ki, amelyeket a gyerek valóban veszélyesnek tart.
A félelmet a gyermek környezetében pontosan meghatározható tárgy vagy személy esetleg esemény váltja ki, és a gyermek valóban attól az objektumtól vagy eseménytől fél, ami ezt az érzést kiváltotta. Azaz az úgynevezett " reális" konkrét félelmek az életkorral és az intelligenciával arányosan növekednek.
A jogosan félelmetes helyzetek felismerése azért függ össze az intelligenciával, mert azt jelenti a gyerek ismeri és felismeri azok veszélytjelentő mivoltát és a velük való talákozás káros következményét.
Tehát 3 éves korig minél idősebb és minél intelligensebb a gyermek, az adott körülményekhez viszonyítva, annál több reális konkrét félelemmel rendelkezik.(kutya, forró tárgyak, bútorok széle, éles tárgyak stb)
Hogyan csökkenthetjük ezeket a félelmeket?
Fontos szempont, hogy nem a gyerekből kell kiindulni, hanem a félelmet kiváltó dolgoból.
Ez lehet egy háziállat, mennydörgés bármi.
Arra kell törekedni, hogy a gyerek megértse a félelmét és ezzel mintegy a kezébe is vegye az irányítást és a félelem csökkentését.
A konkrét félelem jelentkezésekor elemi védekezési mechanizmussal reagál vagyis menekül.
Ez megnyilvánulhat abban, hogy sír, reszket, hangosan sikítozik, riadtan segélyt keres, keresi anyját, hozzásimul esetleg elfut.
Legfontosabb feladat ilyenkor a gyerek megnyugtatása!!!
Simogatással, becézgetéssel biztonságot kell nyújtani.
Az erőszakos szembesítés TILOS!
Ez ugyanis sokkállapotot is előidézhet. (mennydörgéskor az ablakhoz kényszeríteni, vagy ha fél a kutyától erőszakosan közel vinni tehát tilos!)
Később, ha már megnyugodott, érdemes megkíséréleni a gyermek életkorának, értelmi képességének megfelelő magyarázatot adni.
A mennydörgéstől való félelemnél például mesélhetünk az esőről, hogy mennyire fontos a növényeknek, a tavaknak pl a Balatonnak :) Az elektromos kisülést bemutathatjuk egy fésű és egy papír segítségével:)
Ha kutyától fél, akkor mesélhetünk a kutya háziasításáról, milyen hasznos és hűséges barátja az embereknek, vannak segítő, vakvezető kutyák.
Érdemes akár többször, többféle módon megközelíteni a témákat, de semmiképpen nem kell szóba hozni a félelmet.
Mivel a félelem megterhelő, mind a gyermek, mind a felnőttek számára ezért szeretnének nem félni, ezért belül minden gyerek és felnőtt is örül annak, ha sikerül csökkenteni a félelmet.
Három éves kortól a konkrét félelmek száma csökken, mert a gyerek értelmi fejlettsége lehetővé teszi, hogy felismerje azokat a módosító tényezőket, amelyek az eredetileg veszélyes helyzetet ártalmatlanná alakítják.
A következőkben a szimbolikus félelmekről beszélünk.
Forrás: Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!
mesejáték, 60 percben
Bővebben a darabról!
|
A JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ előadása A Jászai Mari Színház és az Apró Színház közös előadása Zeneszerző: Mogyoró Kornél Rendező: Tóth Miklós Színész: Bisztricsány Linda Császár Réka Csík Andrea Bor László Horváth Kristóf Tarján Veronika Látványtervező: Mészáros Gábor Zenei munkatárs: Mogyoró Kornél Dramaturg: Góczán Judit
Ismertető: A Bumba gyermekeknek szóló előadás afrikai népmesék alapján. Zene, tánc, ritmus, mese. Kalandos történet egy varázslatos világ lakóiról, az ott élő emberekről és állatokról. Mesénket a nyugat-afrikai Száhel-övezet mondavilága, az őshonos törzsek kultúrája és művészete inspirálta. A ritmus, a tánc és a történetmesélés úgy kapcsolódik össze az Apró Színház és a Jászai Mari Színház közös előadásában, ahogyan az ősi afrikai színházban. |
Az 50 perces koncertek keretében a 4-12 éves gyerekek interaktív módon ismerkedhetnek meg az előadott zeneművekkel, a játékos kérdésekre adott helyes válaszokért pedig csokit kapnak. A rendezvénysorozat célja, hogy játékos, de egyben oktató formába nevelje a gyermekeket a zene szeretetére, illetve a koncertlátogatásra.
Hungarofest gyerekkoncert sorozat
Akvárium Klub február 17. (vasárnap) 11:00 (Ingyenes)
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!
Dr. Kósa Éva: A média szerepe a gyerekek fejlődésében. Előadás a Mindentutás Egyetemén
Az előadás megvizsgálja, milyen tényezőktől függ, hogy mit értenek a gyerekek a médiából, és bemutatja a felnőttek szerepét a gyerekek médiához való viszonyában.
Az előadás tartalma:
Az előadóról:
Kósa Éva 1947-ben született Szombathelyen. Klinikus pszichológusi diplomát, majd pedagógiai szakpszichológusi diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1974-től az ELTE tanára, ahol jelenleg is docens, és a Könyvtár és Informatikai Központ vezetője. Oktat a PPKE-n is, ahol szerepe volt a pszichológusképzés beindításában. Oktatói és kutatói tevékenysége során kezdettől fogva a fejlődés pszichológiai kérdéseivel, ezen belül elsősorban a fejlődést meghatározó társas-társadalmi tényezőkkel foglalkozott. Az Oktatási Minisztérium Médiabizottságának elnökeként jelentős erőfeszítéseket tett a médiumok működésével, természetével kapcsolatos ismeretek oktatása és széleskörű elterjesztése érdekében.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!
Minden gyerek imád csúszkálni, és a telet is jobban bírják, mint mi. Akár van gyereketek, akár nincs, most hétvégén a Műjégpályán forraltboros-teás, korcsolyázós őrület lesz. Jégszobrászkodnak a jégszobrászok, az apukák örömére pedig ki lehet próbálni, milyen jégen rodeózni. Lesz jégkorongbajnokság is, és keresik az év legerősebb jeges emberét, ahol a jelölteknek például hóba ragadt autókat kell puszta kézzel kihúzni.
Hol? Budapest, Városligeti Műjégpálya
Mikor? Február 7–10.
Mennyi? 1200–1400 forint
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
Keress minket a facebookon is, kattints!
Akár kézzel is elkészíthtő maszkok nem csak farsangra!
A gyerekek az álarc mögé bújva remekül beleélik magukat a szerepbe!
Jó móka otthon is!
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
Programjaik között kiemelt helyet foglalnak el azok a gyerekfilmek, amelyek kifejezetten a legkisebb korosztály számára készültek. A vetítések is az ő igényeiknek megfelelően zajlanak: gyermekbarát környezetben (csökkentett hangerő, kis jelzőfény) nyitott ajtók mellett, biztosítva így, hogy a vetítés alatt bármikor ki lehessen menni. A Puskin kuckó azonban nem csak moziként működik: a filmek mellett rendszeresen tartanak bábszínházi előadásokat, koncerteket és egyéb gyermekprogramokat.
2012 őszén indul útjára a Puskin Kuckó programsorozat a legkisebbeknek szánt filmek mellett tartalmaz bábszínházi előadásokat, koncerteket, illetve számos meglepetést. A programok mellett a Puskin mozi felújított játszósarokkal is várja a gyermekeket ahol az előadások előtt és után is jól érezhetik magukat a legkisebbek.
A belvárosi Puskin mozi Budapest egyik legpatinásabb filmszínháza. 1926 óta vetítenek itt mozgóképet, akkoriban ez a mozi volt Európa egyik legszebb és legnagyobb filmszínháza. Többszöri felújítás után, az utolsó rekonstrukció során háromtermes, kiváló kép- és hangtechnikával felszerelt mozivá vált. Mindeközben sikerült megőriznie főbb építészeti és belsőépítészeti jellegzetességeit, eleganciáját. (A díszítéseket az a Kristián Sándor szobrász készítette, akinek nevéhez többek között az Astoria és Bristol szállók szobrászmunkái is köthetők.) Termeit az egyetemes filmművészet kiemelkedő alkotásairól nevezték el (Metropolis, Amarcord, Körhinta) A helyszín egyaránt alkalmas rendezvények, sajtótájékoztatók, szakmai konferenciák, prezentációk, termékbemutatók lebonyolítására catering lehetőséggel.
V. Budapest, Kossuth L. utca 18.
7-es busz / 47-es és 49-es villamos / 2-es metró (Astoria megálló)
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
. Szinte mindenkivel azonnal beszélhetünk mobiltelefonon, faxon vagy e-mailben. Az interneten felbecsülhetetlen információmennyiség áll a rendelkezésünkre. Sok otthonban szinte folyamatosan szól a tévé vagy a rádió. ömlik ránk a háború, éhínség, katasztrófa, baleset, bűneset, na és persze a sokat szidott reklámok. Vehetjük tehát korunk urbanizációs népbetegségének is a stresszt.
Egyre riasztóbb statisztikák látnak napvilágot a fiatalokat sújtó súlyos érzelmi zavarokról, kábítószer-függőségről, öngyilkosságról; az iskolából kimaradókról. A tavalyi év gyermekeltűnési száma is megdöbbentő képet ad a társadalom mai állapotáról.
Az oktatáspolitikusok a szülőket vádolják, hogy lázadó, erkölcstelen nemzedéket nevelnek. A szülők a tanintézményeket hibáztatják, hogy túl sok terhet raknak a gyerekekre, és nem szorítják vissza az iskolai drog és a bűnözés terjedését.
A lelki egészség szakértői abban látják a probléma gyökerét, hogy a szülőknek az egzisztencia megteremtése mellett nem marad idejük a gyermekeiket úgy nevelni, hogy azok tevékeny, hasznos polgáraivá váljanak a társadalomnak.
Ma már a legkülönfélébb nevelési elvekkel találkozhatunk: kiadványokkal, szemináriumokkal, kampányokkal próbálják a kialakult zűrzavart oszlatni. De lehet, hogy a legegyszerűbb elvek, a szeretet és a következetesség helyett bonyolult metodikájú torz vagy éppen téves nevelési módokba fogunk belebotlani. Hogyan tájékozódik, kap lelki védelmet a gyermek ebben a terhelt, vibráló világban?
A leggyakrabban feltett kérdések és a válaszok:
Mi a gyermekkori stressz?
A stressz olyan körülmény, amely viselkedési alkalmazkodást kíván. A gyermekek számára a világ néha méltánytalan és problémás hely, amelyben a problémás emberekkel és helyzetekkel való megbirkózás által válnak érett és független felnőttekké. Egy gyermeknek egyszerre kell megfelelnie a felnőttek elvárásainak és saját, belülről fakadó igényeinek, vágyainak.
Hogyan alakul ki a szorongás a gyermekeknél? Mik lehetnek a gyermekkori szorongás kialakulásának a kiváltó okai?
Az egyik ok lehet, ha túlzottan korlátozzák, agyonnevelik a gyermeket. Az erőszakos, érzéketlen fegyelmezés árt a személyiség, a karakter egészséges fejlődésének. Az ilyen helyzetekben sokszor kétségbeejtően gyámoltalannak, kiszolgáltatottnak érzi magát egy gyermek, s végül eljuthat az alkalmazkodásnak arra a (negatív) szintjére, amikor elveszti önállósulási törekvéseit.
Talán meglepő, de az is oka lehet a szorongás kialakulásának, ha túlságosan elnézőek, megengedőek a felnőttek. A gyermekek számára rendkívül fontos, hogy legyenek igazodási pontjaik. Ha nem világosak számukra a felnőttek szándékai, nem érzik a felnőttek tudatosságát, magukat sem érzik biztonságban.
Egy pici gyerek érti a tiltást vagy annak magyarázatát?
Nem, de érzi és érti a szülő hangsúlyát, mondanivalójának érzelmi színezetét.
Egy gyermek önállósági törekvései háromévesen alakulnak ki. Egyre inkább szeretné érvényesíteni akaratát, s ha akadályokba ütközik, türelmetlenségében daccal reagál. Ilyenkor fontos biztosítani őt arról, hogy megértjük az érzéseit, de viselkedését nem fogadjuk el. A szülő akkor jár el a leghelyesebben, ha tiltó szavak használata helyett inkább azt mondja a gyermeknek, amit csinálnia kellene, és nem azt hajtogatja, hogy mit ne tegyen. Például a Ne nyúlj hozzá! tiltás helyett jobb azt mondani, hogy Tedd le, légy szíves, a távirányítót! .
Még ennél is jobb, ha a tiltás megfogalmazásakor a szülő a saját akaratát nem állítja szembe a gyermekével, hanem arról beszél neki, hogy miért nem engedheti meg ezt vagy azt. Tedd le a kulcsot, légy szíves! , mert: Az az apa kulcsa! Ha a gyermeknek kicsi kora óta az a tapasztalata, hogy joga van dönteni, választani az őt érintő kérdések egy részében, akkor akarata még az önállóság és énfejlődés kritikusabb, nehezebb szakaszában sem válik daccá.
A kisgyerek hogyan érti meg a szülő utasításait?
A legcélravezetőbb eljárás, ha a szülő nagyon pontosan megfogalmazza, hogy mi az elvárása, kérése. Ha csupán azt mondja, hogy Ne rosszalkodj! , a kisgyerek nem egy konkrét utasítást hall; és ha még a magyarázat is elmarad, a gyermek még bizonytalanabb lesz. Jobb, ha a szülő azt mondja: Az ollóval nem játszunk! , mert: Megszúrhatja az ujjadat.
Hosszú távon ezek, vagyis a következetes követelmények, tiltások s a belátást segítő magyarázatok együttesen segítik a gyermeket a környezet játékszabályainak megértésében, a belső fékek kialakulásában. Így alakul ki folyamatosan az a belső értékrend, amely által stabil személyiséggé fejlődik a gyermek, s ez teszi majd alkalmassá arra, hogy a társadalom különféle közösségi szintjein (előbb az óvodában, iskolában, majd a munkahelyen s más társadalmi szerveződésekben) együtt tudjon működni másokkal, anélkül, hogy a személyisége sérülne.
Hány éves korra épülnek be azok a követelmények és tilalmak, amelyek a gyermek viselkedését belülről irányítják?
Őt-, hatéves korra. A szülői intelmekre kialakuló szabálytudat persze még tízévesen sem állandó része a gyermek személyiségének. Azonban a serdülőkor végére már lelkileg függetlenedni tud a szüleitől.
Melyik szülői magatartásforma a helyes a szabályok kialakítása során?
A passzív szülő teljesen visszahúzódik a nevelési feladatoktól, kerüli a konfliktust, inkább mindent megad a gyereknek, csak hogy az ne rendetlenkedjen. Az agresszív szülő szidással bírja a gyermeket a megfelelő viselkedésre, a manipulatív szülő pedig bűntudatot ébreszt gyermekében úgy, hogy például folyamatosan másokhoz hasonlítgatja ( Bezzeg a testvéred ennyi idős korában már folyékonyan olvasott! ). Előfordulhat, hogy szülők az úgynevezett önbeteljesítő jóslatokkal formálják a gyermek önmagáról alkotott képét: Hülye vagy! ; Soha sem mész semmire! ; Rossz vagy! Mindamellett, hogy a gyermekben egy negatív kép alakul ki önmagáról, a szavak még azt is közvetítik számára, hogy a szülei nem fogadják el, elutasítják őt.
A helyes magatartás következetes, határozott, melyben a szülő egyértelmű kéréseket utasításokat fogalmaz meg. És ha gyermekének esetleg ennek ellenére sem sikerül az elvárásoknak megfelelően teljesítenie, nem fogja őt megalázni. A sikeres gyermekek mögött évekig tartó szülői buzdítás és dicséret áll.
Hogyan írhatnánk le a gyermekek számára legkedvezőbb körülményeket?
Legfontosabb egy gyermek számára a biztos, meleg családi légkör. Ennek hiánya az oka a legtöbb, gyermekkorban kialakult szorongásnak, melyek kísérőjelensége lehet például a bevizelés is. Ha a gyermek otthon szeretetet kap, és kiszámítható követelményeket állítanak elé, ki fog benne alakulni a szülei iránti tisztelet. De azt is fontos látnia egy gyermeknek, hogy a szülei szeretik és értékelik egymást, és nem rúgják fel a közösen kialakított szabályokat.
Persze a meleg családi légkör nem egyenlő a korlátok nélküli létezéssel. Ehhez tudatosítani kell a gyermekben, hogy nem körülötte forog a világ , és legfőképpen nem ő irányítja a családot, hanem a szülők.
Egy gyermek biztonságérzéséhez elengedhetetlen a családban az egészséges hierarchia kialakítása.
Melyek a leggyakoribb tünetei a gyermekkori szorongásnak, stressznek?
Számos jel figyelmeztethet. bennünket. Külső, fizikai tünet lehet a körmök rágása, a tenyér izzadása, fejfájás, ujjszopás, önringatás, emésztési zavarok, gyomorfájás, étvágytalanság, válogatósság. Családi problémák és a szülők közötti tartós feszültség hatására létrejöhet kóros elhízás is, mivel a gyermek stressz-helyzetben - függetlenül a biológiai éhségérzet jelentkezésétől - úgy érezheti, hogy feltétlenül ennie kell. Ugyanakkor ez egy csapda is lesz a számára, ugyanis a kövér gyermek rendszerint kortársai gúnyolódásának a tárgya. Ennek hatására megjelenhetnek nála alacsonyabbrendűségi érzések, amelyhez rendszerint bűntudat társul. A csúfolódás hatására visszahúzódik a testmozgás, de még a közös játék elől is, s ez teljes magányossá váláshoz vezethet. Ilyen esetekben például a tanárok azzal támogathatják ezeket a gyermekeket, ha segítenek nekik megtalálni azokat a szellemi értékeiket, amelyek mentén az önbecsülésük erősödik, és a többiek is becsülhetik őket.
A kóros elhízás ellentéte, az anorexia, modern elméletek szerint a serdülők, főleg kislányok autonómiatörekvéseivel magyarázható.
Fizikai tünetként említettük már a bevizelést, ami csak abban az esetben kóros, ha a gyermek már ötéves elmúlt, és hetente legalább egyszer bepisil. A szülő legfontosabb feladata ebben a helyzetben, hogy semmiféle módon ne büntesse, ne alázza meg gyermekét ezért, akinek a bepisilés ténye is súlyos lelki konfliktust, traumát okoz.
A tévé is lehet a stressz forrás?
A gyermekek tizenöt-tizenhat éves korukig rajzfilm és játékfilm formájában több tízezer erőszakos cselekményt néznek végig. Ezrével halnak meg a szemük láttára gyermekek, felnőttek, állatok, gonosz és jó emberek, s így kialakul bennük az élet értéktelenségének. a tudata. A közbiztonság romlása is közre játszik abban, hogy a gyerekek egyre többet vannak a négy fal közé zárva. Ennek a falak közé szorított életnek köszönhetően egyedi programokat alakítanak ki, melyek közül a legtöbb idő a televíziózásnak jut. Azonban ez nem jelent számukra valódi élményt. A megkérdezett gyerekek 80 százaléka a kollektív kikapcsolódást tartja a legfontosabbnak.
A helyzetet tovább rontja a legújabb kori hálószoba-kultúra elterjedése is: saját szoba saját tévével. A családok egyre kisebbé válnak, kevés a gyerek, mégis mindenki elszeparálódik. Így a gyermekeknek nemcsak verbális képességeik maradnak el a korosztályuktól elvárhatóhoz képest, hanem metakommunikációjuk is csökevényes marad, jóllehet a teljes kommunikációs folyamatnak ez elengedhetetlen, a kommunikáció belső tartalmának megértését segítő eszköze (gesztusok, tekintet, cselekedetek stb.). Nonverbális kommunikációval sokszor többet mondunk el magunkról környezetünknek, mint szavainkkal, ami segíti vagy ellenkezőleg, hátráltatja a társadalmi ranglétrán való előrejutást, a megfelelő kapcsolatok kialakulását. A tévésorozatokban látott eltúlzott karakterekkel, hamis tulajdonságokkal való azonosulásuk a társadalomnak, a közösségi létnek éppen azokból a szegmenseiből szorítja ki őket, ahol megtalálhatnák kiteljesedésüket, elégedettségüket, örömüket.
Mi a helyzet a reklámokkal?
A legnagyobb baj ezekkel az, hogy miközben a gyermekek nem értik a reklámok valódi célját, igaznak tekintik minden állítását és történését, és követendő mintának a reklámban bemutatott életfelfogást, életstílust.
Elkülöníthető az iskolai és az otthoni stressz?
Igen, bár van úgy, hogy a kettő együtt jár. Például, ha válnak a szülők, és a veszekedések tettlegességek a gyerek előtt zajlanak, a gyerek ilyenkor a belső energiáit nem az iskolai tevékenységére használja fel, ezáltal romlik az iskolai teljesítménye, ami újabb szorongást generál.
Az iskolákban a tanárok legtöbbször a viselkedésbeli és érzelmi tünetekkel találkoznak: például a gyerek túlérzékeny, ingerlékeny vagy éppen állandóan unott. De az oktalan szomorúság, düh, agresszivitás is idesorolható. A bohóckodás mögött is sokszor nagyon komoly szorongás bújik meg.
Milyen tényezők vezethetnek még az iskolai stresszhez?
Ha a szülő és a gyerek kapcsolata nem harmonikus, kölcsönös függőség alakul ki, amely mindkettőjük számára teher. a gyermek szeparációs élménye nem múlik el a beszoktatási időt követően sem. Az elszakadás élménye nem zavarhatja a gyermek egészséges tevékenységeit, beleértve az iskolát, mint új helyszínt. Az ismeretlentől való félelemnek bizonyos mértékig természetes velejárója a szorongás, de ha ez folyamatos, és nem múlik el, akkor ezt már magatartási zavarként tartjuk nyilván.
Az iskolai elvárások egyre magasabbak az idő előrehaladtával. Rengeteg ismeretanyagot kell elsajátítania a gyermeknek. Kevesebb idő jut játékra, amely oldhatná a feszültséget. Tehát van egy általános leterheltsége, amire rájönnek a napi, aktuális megmérettetések.
A vizsgák, versenyek, fellépések lámpaláza is egyfajta kóros teljesítményszorongás?
Nem feltétlenül. Sőt, inkább azt mondható, hogy ez egy természetes és egészséges szorongás, amelynek sokféle összetevője van: például a siker utáni vágyakozás vagy éppen a kudarctól való félelem. De egy egészséges gyermeknek maga a feladat valójában kaland, a feladat megoldására pedig a siker lehetősége inspirálja. Az egészséges egyensúly ezen a területen általában az első osztály második hónapjában áll be. Ilyenkor a kezdeti félelem feloldódik, ezután persze újabb, magasabb megfelelési szintek következnek, újabb ösztönzések: Javítsd ki! ; Próbáld meg még egyszer! , de már ott van az első megfelelési szint biztonsága, és ez hat az énképre, a belső igényszintre.
Okozhat-e szorongást a beilleszkedés?
Ha a gyermek az osztályközösségben nem találja meg a helyét, mindenféleképpen. Ha úgy érzi, hogy nem fogadják be a közösségbe, vagy hogy osztálytársai között népszerűtlen, és nem szeretik őt, állandóan feszültségben fog élni, s ezért peremhelyzetbe kerül.
Az is fokozhatja az iskolai szorongást, ha a gyermeket otthon nem segítik a tanulásban, a házi feladat elkészítésében - főleg első osztályban -, ha nem figyelnek rá kellőképpen, s ezért otthon felejti a felszerelését, vagy elveszti a könyvét; vagy neki több idő kell a feladat megoldására, mint a társainak (sürgetik őt).
Továbbá akkor is szoronghat a gyermekeknek, ha a számonkérés nem korrekt, esetleg nem tanult dolgokat kérnek tőlük számon, elmaradt teljesítményéért a társai negatív módon diszkriminálják, vagy különórákkal leterheljük őt.
Hogyan lehet fölismerni, hogy a gyerek furcsa viselkedése mögött a részképességek zavara vagy szorongás áll-e?
Ezt a két területet nem lehet élesen elkülöníteni egymástól. Tanulási zavarokról akkor beszélünk, ha az ép értelemmel és érzékszervekkel rendelkező gyermek egy vagy több képesség hibás működése miatt bizonyos tantárgyból nem tud megfelelni a követelményeknek. Ennek leggyakrabban előforduló külső jelei, ha az elsős gyermek magatartása az órákon nyugtalan, kisgyermekes, dekoncentráltsága és fáradékonysága miatt pedig erősen csökken a teljesítménye. Ez a kínos és méltánytalan helyzet különféle védekezési reakciókra, furcsa viselkedésre kényszerítheti őt: bohóckodóvá, túlérzékennyé, agresszívvé válhat.
Hogyan lehet megelőzni ezeket a helyzeteket, vagy - ha arra van szükség - változtatni a már kialakult állapoton?
A szülőknek meg kell tanulniuk a gyermek segítségkérésére aktív figyelemmel reagálni. A szabálytanulásban szerepe van az értelmi fejlődésnek, a szülő utánzásának és a felnőtt viselkedésével való azonosulásnak. A rossz szülő-gyerek kapcsolat, a szülő helytelen mintaadása megnehezíti az azonosulást a gyermek számára Ez jelentősen hátráltatja az erkölcsi fejlődését. Fogadjuk el őt egy változatos tulajdonságokkal felruházott önálló lénynek. Ne akarjuk magunkhoz hasonlítani, ráerőltetni a magunk eszményképét. Szeressük olyannak amilyen. Ez növeli az önbizalmát, és elősegíti önazonosságának kialakulását.
Fontos, hogy képességeinek megfelelő elvárásokat támasszunk a gyermekkel szemben, a játékra mindig maradjon ideje, segítsünk beosztani az idejét, hogy kialakulhasson benne a rendszerességre, módszerességre való képesség.
Folyamatosan ellenőrizzük házi feladatait, kérdezzük ki mindennap, biztosítsuk a nyugodt tanuláshoz szükséges fizikai feltételeket is
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
Karácsonyra készülődve minden utcasarkon Mikulásokkal találkozunk, és minden kirakatban angyalok röpködnek. Úgyszólván úton-útfélen felmerülhet bennünk: vajon mit hisznek erről a gyerekek, hogyan várják és hogyan élik át ők ezt az ünnepet? Annál is inkább fontos kérdés ez, mivel különböző családokban eltérő felfogással, hittel találkozunk.
A vallásos keresztény családok számára a karácsony elsősorban vallási ünnep, amikor Jézus születésére emlékeznek: neki szól az adventi készülődés, az esti éneklés az adventi koszorú körül, a pásztorjáték, katolikusoknál az éjféli mise. Máshol a család nem templomjáró ugyan, de azért karácsony éjszakáján elmegy az éjféli misére, és felállítja a fa alatt a betlehemet, hagyománytiszteletből. Megint máshol az ünnepnek nincsen vallásos jellege, legfeljebb a jelképek használatában, egyébként a karácsony a családé, az öröm a közös együttlétnek és az ajándékozásnak szól. És ott vannak a más vallású családok is, akik máskor, másképp ünnepelnek, vagy éppen keverednek náluk a szokások és a hagyományok, mint az egyre inkább elterjedőben lévő Hanukarácsony esetében.
Mit kezdenek a gyerekek ezzel a sokféle szokással és hagyománnyal?
Az óvodás gyerekek világa csodákkal benépesített világ: gondolkodásuk mágikus, animisztikus, vagyis ha valamit elképzelnek, az valóra is válhat, és mindennek lelke van. Számukra a természetfölötti könnyen érthető és magától értetődő. Aki nem vallásos családból jön, az is hisz a csodákban, mert ez életkori sajátosság. A karácsony ünneplése tehát nem választja el a vallásos és nem vallásos családból jövő gyerekeket – a viták a gyerekek között arról, hogy élt-e igazán Jézus vagy ez csak egy legenda, vagy arról, hogy hogyan keletkezett valójában a világ, csak jóval később, 9-10 éves korban kezdődnek el.
A karácsony jelképei gyerekszemmel
A karácsony szimbólumai olyan egyetemes, sokatmondó jelképek, amelyekhez gyerek és felnőtt, vallásos és nem hívő egyaránt kapcsolódni tud.
Ilyen a betlehemi kisded: egy kisbaba, akinek a szülei szegények, és aki ezért istállóban született, jászolban fekszik, és állatok melengetik. A kisgyerekek mélyen együtt éreznek ezzel a másik kisgyerekkel, nagy átéléssel tudják fújni a régi karácsonyi éneket: „Rossz a Jézus kis csizmája, sír a ködmöne...”
A betlehemi születéstörténet állandó szereplője a messziről jött három király, Gáspár, Menyhért és Boldizsár, akik ajándékokat hoznak a kisdednek – az ő alakjuk is gyakran foglalkoztatja a gyerekek képzeletét.
De ilyen az angyal is, aki a pásztoroknak hírül adja a kis Jézus megszületését, és egyben sok családba ő hozza az ajándékokat vagy a karácsonyfát is, amely egyébként szintén közös jelképe az ünnepnek: sok vallásos zsidó családban csak azért állítanak karácsonyfát, hogy a gyerek részesüljön annak az örömében is.
Karácsonyi szokások, házról-házra
Karácsonykor nemcsak Jézus születését ünnepli a keresztény világ. December 21-én, a téli napfordulón elkezdenek hosszabbodni a nappalok, a fény egyre inkább úrra lesz a sötétségen – ennek örömére gyújtunk gyertyát a téli estéken, amit a kisgyerekek áhítattal figyelnek és lelkesen fújnak el. Karácsonyra készülődve az énekelni szerető családokban felcsendülnek a hagyományos karácsonyi dalok, a feldíszített fa körül is gyakran énekel a család. Máshol a csak ilyenkor hallgatott karácsonyi zenék kerülnek elő, ezeket a gyerekek gyakran újra és újra követelik.
A karácsonyi ünnepkör szokásai vidéken persze mások, mint a városi családokban, ahol általában nem járnak a gyerekek a szomszédba betlehemezni, pásztorjátékot játszani, de azért például a sütés-főzésben lelkesen részt vesznek. Talán az egyik legjobb mulatság karácsony előtt
a közös mézeskalács-sütés, a gyúrásban-formázásban-díszítésben az óvodások fáradhatatlanok szoktak lenni. Ugyanilyen lelkesek a saját kezű ajándékok készítésében is, legyen az szegfűszegekkel díszített narancs vagy só-
liszt gyurmából készült, utólag kifestett karácsonyfadísz.
A készülődés, a különleges nap, a meglepetés öröme az óvodákba is bekerül. Bár a karácsony ünneplése inkább családi körbe való, az óvodában is megteremthető a meghitt, meleg, várakozó hangulat, behozhatók az ünnepet idéző apró szertartások.
Mert ami a karácsonyban igazán megragadja a gyerekeket, amitől számukra is érthetővé válik ez az ünnep, az a készülődés, a különleges napok közös tevékenységei, kis szertartásai. Ami tehát a gyerekek számára fontos, ami megmarad, és amire még felnőttkorban is nosztalgiával gondolnak vissza, az a hangokból, ízekből, illatokból, színekből, a közös készülődésből, az ajándékozás és a bensőséges együttlét öröméből szövődött karácsony.
Forrás: Parentia.hu
Az adventi időszak, karácsony ünnepe a gyerekek számára talán az év legizgalmasabb időszaka. Egymást követik az események, december telis-tele van számukra fénypontokkal. Érdemes ezt a különleges időszakot kihasználni arra, hogy tartalmas időt töltsünk el gyerekeinkkel. Mit tegyünk, hogy a karácsony a gyerekekkel ne kihívás legyen, hanem inkább élvezetes időszak a család számára. Ehhez kívánunk sok ötletet és tippet adni..
A karácsony már hetekkel az ünnep előtt érezteti közeledtét. Az áruházakat feldíszítik, a média önti az ünnepi reklámokat. A karácsonyváró időszak a gyerekek számára szinte soha nem akar véget érni, a szülők pedig megpróbálnak nem elveszni az előkészületek, az ünnep tervezése, a számtalan karácsonyi program és meghívás áradatában. Érdemes még hetekkel karácsony előtt megtervezni, mi az, amit feltétlenül szeretnénk csinálni a családdal. Íme néhány tipp a szervezéshez:
