Több mint két évtizeden át dolgozott dadusként Jo Frost, akinek, bár nincsen saját gyereke, mégis a nevelés a szakterülete. A Jo Frost, a családmentő című, a TLC műsorán szerda esténként látható sorozatában családok problémáit bogozza ki, hogy ne hulljanak szét. A Metropol újság kérdezte a nevelésről.
Mit gondol a kötődő nevelésről?
– Ez mindenképp olyan nevelési stílus, amelyről pozitív kritikákat hallhatunk. (A kötődő nevelésben erős érzelmi kötődés alakul ki szülő és gyermeke között,
a baba igényeinek kielégítésével. Ide tartozik a hordozás és az igény szerinti szoptatás is, sok testkontaktussal. A cél bízni képes, szeretetteli kapcsolatokat kialakító, de önálló gyermek nevelése – a szerk.) Ugyanakkor fontos arra is gondolni, hogy önellátó, önállóan gondolkodó és cselekvő gyermekeket kell nevelnünk. Véleményem szerint a mai világban többféle szülői stílust érdemes egybegyúrnunk. Van, amikor például egyáltalán nem kell aggódnunk a gyermek biztonsága miatt, hisz például abban a veszélymentes környezetben van, amelyet az otthonunk biztosít számára. Ugyanakkor vannak olyan szülők, akik struktúrákat alakítanak ki a gyermek életében, határokat emelnek és így tiszteletre tanítanak. Nem hiszem, hogy a kötődő nevelést lehet teljes gyermekkoron át megvalósítani, más stílusokra is szükség van.
Mit gondol arról, ha bizonyos tettek után a gyermeket elküldi a szülő egy csendes helyre, hogy ott ülve gondolkodjon el azon, amit csinált? Nem lesznek ennek negatív következményei?
– Nem. A lényeg az, hogy a gyermeknek meg kell, értenie: bizonyos típusú
viselkedésnek megvannak a konzekvenciái. Ezzel morális iránytűt adhatunk a kicsik kezébe, hogy különbséget tudjanak tenni jó és rossz között. Karakterük fejlődéséhez járulunk hozzá, a társadalomban elfogadott, megfelelő viselkedés kialakításához. Empatikusabb, másokat jobban tisztelő felnőtt a módszer eredménye. Fontos ugyanakkor, hogy arra biztassuk a gyereket, gondolja végig azt, amit tett, így majd felnőve megérti, mit jelent az empátia, a tisztelet és a szeretet a családon belül és kívül. A jó és a rossz közti különbség felismerésének segítésére szerintem ez az ideális módszer. Ráadásul ha jól csináljuk, gyermekünk később kevésbé lesz impulzív, és meggondolja, mit fog tenni.
Mit gondol, a világ különböző részein másképp rosszak a gyerekek?
– Amerikában és Nagy- Britanniában is volt szerencsém gyereket nevelni, és elmondhatom, hogy egy brit ötéves és egy amerikai ötéves hisztije ugyanolyan.
És ugyanolyanok a tinédzserekkel folytatott viták is.
Mit gondol, a felnőttkori komplexusok kialakulásában mekkora szerepe lehet a rossz nevelésnek?
– Az, ahogyan felneveltek, egyértelműen komoly nyomot hagy bennünk, de ahogy idősebbek leszünk, egyre tudatosabban viselkedünk, és változhatunk. Persze tapasztaltam már azt egy család problémáival kapcsolatosan, hogy bizonyos gondok gyökere a szülők neveltetésében keresendő.
Hogyan tudja a szülőket „átnevelni”?
– Megkeresem azt a nyelvet, amelyet megértenek. Ha kell, hasonlatokat használok, az a lényeg, hogy tudjak velük kommunikálni.
Hogy látja, az első gyermekes szülőknek mit lenne fontos tudniuk a nevelésről?
– Erről keveset beszélünk. A média sokszor beszél problémákról és arról, hogy
a felnőttek igyekeznek ezekkel megbirkózni, pedig egyszerűen csak bele kell tanulni a szülőségbe. Meg kell ismerni azokat a változásokat, amelyek az újszülött életének első évében végbemennek, fel kell készülni azokra
a hormonális változásokra, amelyek a szülés és az azt követő három hét folyamán végbemennek az anyában. Végig kell gondolni, milyen újfajta munkamegosztást követel meg a gyermek érkezése, ugyanakkor a pihenés és alvás, valamint az anyatejes táplálás egyensúlyát is ki kell alakítani. Persze kellenek megfelelő eszközök, ruházat a babának, de leginkább a szeretet kell, a kötődés érdekében. Ha az újszülött igényeit kielégítjük, nem lesznek problémáink.
Milyennek látja az apaság szerepét a mai világban?
– Azt hiszem, ma mindenhol változóban van. Örömmel láttam, hogy Vilmos herceg is kivett apai szabadságot gyermeke születésekor, mert ez fontos. A 21. században már jól látszik, hogy az apának is ott kell lennie a partnere mellett, hogy mindenben segíthesse.
Tapasztalatai szerint mi az ideális korkülönbség két gyerek közt?
– Nem hiszem, hogy volna ilyen. Ez egyedi kérdés minden egyes családban.
Névjegy
• 1971-ben született Angliában, édesanyja gibraltári származású.
• Több mint húszéves tapasztalata van dadusként, első tévés sorozata is Szuperdadus címen futott, és könyvet is készítettek belőle.
• Legújabb sorozata a Jo Frost, a családmentő, amely hat részből áll.
Forrás: Metropol
Ha tetszett a bejegyzés, ossza meg másokkal is!
