Az Y generáció elődeihez képest kevésbé alkalmazkodóan, kevesebb alázattal viszonyul a kialakult, különösen a megkövült struktúrákhoz.
Ennek előnye, hogy elődeikhez képest rugalmasabbak és innovatívabbak, de milyen áron?
Ahogy elnézzük a különböző generációknak a korlátokhoz és fegyelmezéshez való viszonyát, folyamatosan azt láthatjuk, hogy a szabályok és keretek nagyanyáinktól (baby boom) anyáinkig (X generáció) és anyáinktól lányainkig (Y generáció) folyamatosan hígulnak és tágulnak.
A ma vezetővé váló Y generációs fiatalok a velük együtt a munkaerőpiacon működő más generációkhoz képest kevésbé tűrik a szigorú korlátokat, és vezetőként is nehézséget okoz számukra, hogy munkatársaik számára egyértelmű szabályokat és korlátokat állítsanak.
Ennek hátterében az áll, hogy gyerekkoruktól megszokták, hogy már a családi hierarchiában is viszonylagos egyenlőséget élveztek és bármit megkérdőjelezhettek. Annak ellenére, hogy a következményeket illetően felelősségük még nem volt, mégis bármibe beleszólhattak és véleményüket a családban sok mindenben kikérték.
Könnyű elképzelni, hogy ezt a kényelmes állapotot szívesen meghosszabbítják, és emiatt nehézségekkel szembesülnek felnőttként azzal, hogy döntéseiknek következményeiért felnőttként már felelősséggel tartoznak.
Pedig a következetes és igazságos fegyelmezés a szeretet legnagyobb megnyilvánulása, amit a szülők nyújthatnak, és a gyerekeknek is a legjobb, ha a korlátokkal először a szülői ház védett falai között találkoznak, nem odakint a nagyvilágban pofonként érik őket az elvárások.
Azok a fiatalok, akik már gyermekkorukban következetes fegyelmezéssel, jutalmazással és következményekkel találkoztak, nagyobb eséllyel kerülnek vezetői pozícióba, hiszen idejekorán, kockázatmentes környezetben megtanulták, hogy nehéz helyzetekben hogyan gondolkodjanak és cselekedjenek következetesen úgy, hogy a leghatékonyabb, legkedvezőbb eredményre jussanak.
Az Y generáció képviselői a zabolázatlan gyerekkort követően sokan csak felnőttként szembesülnek a korlátokkal. Mégis amikor gyermeket vállalnak, a korábbiakhoz képest akaratlanul is még kevesebb szabályt és korlátot állítanak a következő, most még kisgyerekként növekedő Z generációnak – ezzel gyakran olyan nehezen kezelhető nevelési helyzetek elé állítva önmagukat, amelyek a követelőző, nehezen kezelhető gyermek nevelése miatt akár a munkahelyi stresszt is növelhetik, de semmiképp sem segítik a munka-magélet egyensúlyát.
Az Y generációs fiatalok közül sokan csak felnőtt korukban szembesülnek azzal, hogy a korlátok nemcsak határokat jelölnek ki, de a hatékony együttműködéshez kereteket is nyújtanak.
Ennek feldolgozásában is szerepe lehet a vezetői coachnak, aki a tudatosítás eszköztárával segítheti annak felismerését, hogy a fegyelem és a korlátok állítása nem tisztességtelen, és nem szükségtelen rossz, hanem a másokkal való hatékony együttműködés alapfeltétele!
Forrás:http://www.hrblog.hu/ifjutitanok/2012/08/27/korlatok-nelkul-vilag/
