Míg egy felnőtt általában évente kétszer-négyszer betegszik meg, gyermekeknél mindez akár nyolc-tízszer is megismétlődhet. Emiatt sem mindegy, hogyan készül fel a család az év egyik legnehezebb időszakára.
Megelőzés…
Az immunerősítésben a gyerekeknél is kulcsfontosságú a helyes táplálkozás, a mozgás, illetve a higiéniás szabályok betartása. A változatos étkezés mellett, figyeljünk arra, hogy kevesebb finomított szénhidrátot és cukrot fogyasszanak – tésztákban, kenyérben, tortákban, cukorkákban és üdítőitalokban fordul elő leginkább –, ezek ugyanis tápanyagként szolgálhatnak a baktériumok számára a bélrendszerben, és hozzájárulnak a gyulladások kialakulásához. Legalább ennyire lényeges a mozgás is. A legjobb, ha a gyerek már eleve tagja egy sportcsapatnak, ha mégsem, akkor a szülőnek kell odafigyelnie arra, hogy mindennap jusson elég idő az aktív játékra. A British Journal of Sports Medicine egyik számában a kutatók arról számoltak be, hogy minél jobb fizikai állapotban van valaki, annál kisebb a valószínűsége, hogy a téli hónapokban elkapja a náthát.
A kórokozók könnyedén bejuthatnak a szervezetünkbe a szemünkön, az orrunkon keresztül a kezünk segítségével, ezért a gyerekeknek (is) a lehető legkorábban meg kell tanítani az alapvető higiénés szabályokat. Fontos az alapos, a kéz minden területét érintő szappanos kézmosás, a zsebkendőbe való köhögés, tüsszentés. A bőrre került vírus néhány órán át életképes maradhat, és legalább ennyit kibír a lakás bármely felületén is; az alapos takarítás, fertőtlenítés ilyenkor különösen ajánlott.
…és ami utána jön
Ahhoz, hogy jó eséllyel elkerüljük a szövődmények kialakulását, már az első tünetek jelentkezésére reagálni kell. Ha a gyermeknél a betegség jeleit észlejük – folyik az orra, levert, esetleg hőemelkedése, láza van – parancsoljuk ágyba, szellőztessünk gyakran és itassunk vele sok folyadékot; 48 óra alatt pedig kiderül, érdemes-e orvoshoz fordulni. Az enyhébb lefolyású esetekben elég lehet a lokális szerek alkalmazása, ezek azért jók, mert közvetlenül a nyálkahártyára kerülve pusztítják az ott tanyázó kórokozókat. Nem jó jel azonban az erőteljes torokfájdalom, a gombócérzés, a nem csökkenő láz, az aluszékonyság, a fülfájás – ilyenkor már indokolt lehet valamilyen antibiotikumos kezelés is.
Ha már benne vagyunk a sűrűjében, akkor az egyik legfontosabb kérdés lehet a lázcsillapítás, és ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, mikor kell, és mikor felesleges. Ipolyi-Topál Gitta orvos-blogger szerint 38,5 fok alatt nem érdemes lázat csillapítani sem felnőtteknél, sem nagyobb gyermekeknél (a lázas csecsemőt érdemes megmutatni az orvosnak). Mint mondja, azért nem, mert a magasabb hőmérséklet önmagában is pusztítja a kórokozót, továbbá kimutatták, hogy bizonyos immunsejtek aktivitása magasabb hőmérsékleten fokozódik. Szakmai fórumokon is ez az általános vélemény, miszerint a mérsékelt, tehát 39 fok alatti lázat nem kell feltétlenül csillapítani. A fájdalmat természetesen mindenképpen csillapítani kell, és az erre való gyógyszerek egyben lázcsillapítók is –„de például békésen alvó gyereket felébreszteni csak a lázcsillapító beadása miatt, vétek”. Míg Madarasi Anna gyermekgyógyász szerint azért kell a gyerekeknél lázat csillapítani, mert náluk még előfordulhat lázgörcs. Nagyobbaknál, ha a láz nem haladja meg a 38 fokot, érdemes várni vagy mérlegelni, mert a kórokozók szaporodása bizonyítottan lelassul magasabb testhőmérsékleten.
Ha tetszett a bejegyzés, ossza meg /oszd meg másokkal is!
