Az élet természetes velejárói sajnos a mai napig tabunak számíthatnak a családi beszélgetésekkor, ilyen például a szexuális élet, a szülés vagy a halál. Természetesen bizonyos kor előtt nem érdemes hosszas fejtegetésbe kezdeni ezekről az egyszerűnek nem nevezhető témakörökről, de ha a gyerek kérdez, bizonyos szintű információt át kell adni neki, hogy megnyugodjon a lelke.
Az utóbbi évtizedek szemléletváltása azért már érződik a mai gyerkőcökön, sok olyan témában otthonosan mozognak, amilyenben a szüleik annak idején még nem. Ám az elmúlás kérdését továbbra is homály veszi körül - sok édesapa és édesanya nem tud, illetve nem mer beszélni róla. Te mit mondasz, ha a gyermeked neked szegezi a kérdést: te is meg fogsz halni? A hárítás csak alááshatja a bizalmát, ezért ne ezt az utat válaszd. Írásunkból kiderül, mi lehet a helyes taktika.
A halál megjelenése
Bármennyire is szeretnéd, nem tudod felnőttkoráig megóvni csemetédet a halál tényétől. Hiszen, ha csak évente egyszer, november 1-jén kimentek együtt a temetőbe mécsest gyújtani, máris rengeteg kérdés fogalmazódhat meg a kicsiben. Ugyanígy az óvodában, iskolában is beszélgetések tárgya lehet az elmúlás, ahogy az sem kizárt, hogy gyermeked az esti film kapcsán hozza szóba a kevéssé kellemes témát.
Ha tabuként kezeled a halált, azzal csak azt érheted el, hogy a gyerek egyedül töpreng rajta, és mivel nincs meg a kellő háttérismerete, téves következtetéseket vonhat le. Például, ha házikedvencétől kell örökre elbúcsúznia, azt képzeli, azért halt meg a kis jószág, mert ő nem figyelt rá eléggé - ezzel pedig olyan negatív érzések ébredhetnek benne, melyek később komoly blokként működhetnek az életében.
Első lépésben mesélj neki a halálról, akár egy elszáradt virág vagy elhullott rovar kapcsán. A lényeg, hogy figyelj rá, ne viselje meg túlzottan a lelkét a tény. Ha hiszel a túlvilágban, mondhatod neki, hogy a növény vagy bogár oda költözött át, és csak ezen a bolygón fejezte be az életét. A folyamatosság tudata megnyugtathatja a gyereket, így könnyebben elfogadja majd az elmúlást. Ám ha ez a kép nem esik egybe a hiteddel, akkor egyszerűen zárd le azzal a kérdést, hogy halála után minden élőlény eggyé válik a természettel, de ettől még a körülötte lévők emlékezetében és szívében örökre megmarad.
Anyu, te is meghalsz egyszer?
A halál tényének elfogadása pillanatok alatt megtörténhet, főleg, ha nyitott vagy a gyerek kérdéseire. Persze gondolkodnivalója jócskán akad még így is, hiszen egy másik világ elképzelése komoly feladat ebben a korban. Ha már elég érett hozzá, vagy a közvetlen környezetében találkozik az elmúlással, akkor rájön: nemcsak a növények és az állatok mennek el, hanem az emberek is. Innen pedig már csak egy lépés kilogikázni, hogy a szülők sem maradhatnak örökké ezen a bolygón.
Ha kétségbeesetten, netán sírva elhangzik a fenti kérdés, ne ess pánikba. Nyugtasd meg a gyereket, hogy ez az élet része, aki megszületik, annak egyszer meg is kell halnia. Mondd el neki, hogy még biztosan sokáig vele leszel, és csak nagyon sokára, mikor már ő felnőtt lesz, akkor kell itt hagynod őt. Az érzelmi érintettség miatt talán többször is visszatérő kérdés lehet ez a mindennapokban, esetleg csemetéd meg is ígérteti veled, hogy nem halsz el, amíg alszik. Ám hidd el, ha a helyén kezeled a dolgokat, és őszintén válaszolsz minden alkalommal, hamar lecsengenek benne az efféle aggályok, hiszen megbízik benned.
Temető
Ha még nem akarod kivinni a temetőbe, mert ehhez kicsinek gondolod, akkor gyújtsatok otthon mécsest, és mesélj neki azokról, akiket már nem ismerhetett. Ám ha mégis kilátogatnátok a sírokhoz, akkor láthatja, sokan elmennek ilyenkor elhunyt hozzátartozóikhoz, mert tisztelték és szerették őket. Kiskorban a gyertyagyújtás számukra még csak játék, de ha komolyan beszélsz a gyerekkel az elmúlásról, akkor nem fog félni tőle, hanem elfogadja azt - mint az élet természetes velejáróját.
Forrás: Femina.hu
