Miről szól a gyerekeknek a karácsony?

Karácsonyra készülődve minden utcasarkon Mikulásokkal találkozunk, és minden kirakatban angyalok röpködnek. Úgyszólván úton-útfélen felmerülhet bennünk: vajon mit hisznek erről a gyerekek, hogyan várják és hogyan élik át ők ezt az ünnepet? Annál is inkább fontos kérdés ez, mivel különböző családokban eltérő felfogással, hittel találkozunk.

A vallásos keresztény családok számára a karácsony elsősorban vallási ünnep, amikor Jézus születésére emlékeznek: neki szól az adventi készülődés, az esti éneklés az adventi koszorú körül, a pásztorjáték, katolikusoknál az éjféli mise. Máshol a család nem templomjáró ugyan, de azért karácsony éjszakáján elmegy az éjféli misére, és felállítja a fa alatt a betlehemet, hagyománytiszteletből. Megint máshol az ünnepnek nincsen vallásos jellege, legfeljebb a jelképek használatában, egyébként a karácsony a családé, az öröm a közös együttlétnek és az ajándékozásnak szól. És ott vannak a más vallású családok is, akik máskor, másképp ünnepelnek, vagy éppen keverednek náluk a szokások és a hagyományok, mint az egyre inkább elterjedőben lévő Hanukarácsony esetében.

Mit kezdenek a gyerekek ezzel a sokféle szokással és hagyománnyal?

Az óvodás gyerekek világa csodákkal benépesített világ: gondolkodásuk mágikus, animisztikus, vagyis ha valamit elképzelnek, az valóra is válhat, és mindennek lelke van. Számukra a természetfölötti könnyen érthető és magától értetődő. Aki nem vallásos családból jön, az is hisz a csodákban, mert ez életkori sajátosság. A karácsony ünneplése tehát nem választja el a vallásos és nem vallásos családból jövő gyerekeket – a viták a gyerekek között arról, hogy élt-e igazán Jézus vagy ez csak egy legenda, vagy arról, hogy hogyan keletkezett valójában a világ, csak jóval később, 9-10 éves korban kezdődnek el.

A karácsony jelképei gyerekszemmel

A karácsony szimbólumai olyan egyetemes, sokatmondó jelképek, amelyekhez gyerek és felnőtt, vallásos és nem hívő egyaránt kapcsolódni tud.
Ilyen a betlehemi kisded: egy kisbaba, akinek a szülei szegények, és aki ezért istállóban született, jászolban fekszik, és állatok melengetik. A kisgyerekek mélyen együtt éreznek ezzel a másik kisgyerekkel, nagy átéléssel tudják fújni a régi karácsonyi éneket: „Rossz a Jézus kis csizmája, sír a ködmöne...”
A betlehemi születéstörténet állandó szereplője a messziről jött három király, Gáspár, Menyhért és Boldizsár, akik ajándékokat hoznak a kisdednek – az ő alakjuk is gyakran foglalkoztatja a gyerekek képzeletét. 

De ilyen az angyal is, aki a pásztoroknak hírül adja a kis Jézus megszületését, és egyben sok családba ő hozza az ajándékokat vagy a karácsonyfát is, amely egyébként szintén közös jelképe az ünnepnek: sok vallásos zsidó családban csak azért állítanak karácsonyfát, hogy a gyerek részesüljön annak az örömében is.

Karácsonyi szokások, házról-házra

Karácsonykor nemcsak Jézus születését ünnepli a keresztény világ. December 21-én, a téli napfordulón elkezdenek hosszabbodni a nappalok, a fény egyre inkább úrra lesz a sötétségen – ennek örömére gyújtunk gyertyát a téli estéken, amit a kisgyerekek áhítattal figyelnek és lelkesen fújnak el. Karácsonyra készülődve az énekelni szerető családokban felcsendülnek a hagyományos karácsonyi dalok, a feldíszített fa körül is gyakran énekel a család. Máshol a csak ilyenkor hallgatott karácsonyi zenék kerülnek elő, ezeket a gyerekek gyakran újra és újra követelik.

A karácsonyi ünnepkör szokásai vidéken persze mások, mint a városi családokban, ahol általában nem járnak a gyerekek a szomszédba betlehemezni, pásztorjátékot játszani, de azért például a sütés-főzésben lelkesen részt vesznek. Talán az egyik legjobb mulatság karácsony előtt
a közös mézeskalács-sütés, a gyúrásban-formázásban-díszítésben az óvodások fáradhatatlanok szoktak lenni. Ugyanilyen lelkesek a saját kezű ajándékok készítésében is, legyen az szegfűszegekkel díszített narancs vagy só-
liszt gyurmából készült, utólag kifestett karácsonyfadísz.

A készülődés, a különleges nap, a meglepetés öröme az óvodákba is bekerül. Bár a karácsony ünneplése inkább családi körbe való, az óvodában is megteremthető a meghitt, meleg, várakozó hangulat, behozhatók az ünnepet idéző apró szertartások.

Mert ami a karácsonyban igazán megragadja a gyerekeket, amitől számukra is érthetővé válik ez az ünnep, az a készülődés, a különleges napok közös tevékenységei, kis szertartásai. Ami tehát a gyerekek számára fontos, ami megmarad, és amire még felnőttkorban is nosztalgiával gondolnak vissza, az a hangokból, ízekből, illatokból, színekből, a közös készülődésből, az ajándékozás és a bensőséges együttlét öröméből szövődött karácsony. 

Forrás: Parentia.hu