- Sokszor éhség, unalom, fáradtság vagy a túl sok inger váltja ki a dührohamokat. Próbáljuk meg megfigyelni, nem szerepel-e ezek közül valamelyik rendszeresen a kiváltó okok között, és lehetőleg előzzük meg nassolással, csendes játékkal vagy korai altatással.

- Sokszor a csalódás, frusztráció a kiváltó ok. Valamennyi kihívásra szükségük van ugyan a gyerekeknek, de a képességeiket jelentősen meghaladó játékok csak frusztrációt okoznak, és rontják az önbecsülésüket.

- A növekvő frusztrációt, dühöt vagy indulatot próbáljuk enyhíteni, elterelni. Legyen lehetősége a gyereknek levezetni az energiáit, legyen sok szabad ideje és tere, hogy szaladgálhasson.

- Apróságokban hadd irányítsa a gyerek a saját életét. Hadd válassza ki, a piros vagy a kék bögrét kéri – ilyesmiben könnyedén tud dönteni, és boldog lesz, hogy ő irányíthat, és a szülő elfogadja az ő választását. Eldöntendő kérdéseket tegyünk fel, a nyitott kérdések még túl nehezek lehetnek, és növelhetik a frusztrációt.

- Segíthet az indulat levezetésében, ha megfogalmazzuk a gyerek helyett „tudom, hogy most dühös vagy”, ezután vigasztaljuk kicsit és próbáljuk meg elterelni a figyelmét.

- A gyerekek sokszor a szülői tiltásra reagálnak így. Gondoljuk meg, melyik csatát érdemes megvívni, mikor érdemes inkább alkudozni vagy elterelni. „Miért nem kalapálod inkább a gumiszőnyeget a nagymama vitrinje helyett?” Próbáljunk olyan megoldást keresni, ami mindkét félnek elfogadható.

- A dühkitörés alatt a gyerekek nem gondolkoznak logikusan, ilyenkor nem értik meg a logikus magyarázatokat vagy vigasztalást. A roham alatt a legjobb, amit tehetünk, hogy megpróbálunk nyugodtak maradni, és nem venni róla tudomást. Ha a szülők elvesztik a fejüket, a gyerekek még inkább. Ne mozdítsuk el a gyereket (kivéve, ha nem biztonságos helyen van), ne szegüljünk ellen, és ne vegyük fel a szemkontaktust.

- Miután lenyugodott, halkan beszéljünk hozzá, a nagyobb gyerekeknek segítsünk szavakba önteni az érzéseiket (pl. „Tudom, hogy csalódtál”). Segítsünk, hogyan kezelje az érzéseit („Mindenki csalódik néha. Szólj nekem, ha valami miatt csalódsz, és megbeszéljük, hogyan lehetne javítani rajta”). Mondjuk el a gyereknek, hogy szeretjük, és tereljük el a figyelmét valami más tevékenységgel.

- Ugyanakkor ne adjuk be a derekunkat a dühroham alatt, bármit is akar. Ne feledjük, azért csinálja, mert el akar érni valamit, és ha rájön, hogy ily módon megkapja, ne legyenek illúzióink: legközelebb pontosan fogja tudni, mit kell tennie. Ugyanígy ne is nevessük ki. Ez is pozitív megerősítés, és azt jelenti a gyerek számára, hogy nem tartjuk tiszteletben az érzéseit.

- Nyilvános helyen különösen kínos a dührohamok kezelése. Elsősorban ne érezzük magunkat rossz szülőnek, valószínűleg a „nézőközönségben” is sok a szülő, akik átestek ugyanezen. Ilyenkor viszont érdemes lehet felkapni a gyereket, és elvinni valami csendesebb helyre, például beszállni az autóba. De ugyanúgy ne adjuk be a derekunkat, vigasztaljuk meg, és gondoljuk át, nem volt-e valami olyan kiváltó ok, amit meg tudtunk volna előzni.

*******************************************************************

 Forrás:www.gyermekevek.hu

Tartalmas szabadidős elfoglaltságok kiállítása a Hegyvidéken

Általános iskolás gyermekeknek szóló 12. kerületi különórák bemutatkozása a sportolási lehetőségektől a művészeti foglalkozásokon át a nyelvoktató tanfolyamokig.

Helyszín: MOM Park Bevásárlóközpont, 1123 Budapest, Alkotás út 53.
Időpont: 2012. szeptember 20., csütörtök
Nyitva tartás: 14:00-19:00 h

A belépés díjtalan!

Résztvevők:

Adagio Klasszikus és Jazz Balett
Buborék Úszóiskola
Budapesti Német Iskola
ELC Angol Nyelvoktató Központ
Fogarasi Síiskola
Helen Doron – Angol gyerekeknek
Kamaszhajó Színházi Alkotó Műhely Gyerekeknek
KidSpirit Klub
Kikötő – Kreatív műhely
Körte SE Hegyi –és Vízi sportok Egyesülete
Lite Wellness Club
MOM Kulturális Központ
Óbuda Mozgásművészeti Iskola
Pasaréti Lovarda
Phoenix Fireball SE
Sakk-Ovi
Szivárvány Táncszínház
Városmajori Tenisz Club
XII. kerületi Önkormányzat Hegyvidék Sportegyesület
       Labdarúgás Szakosztály
       Ritmikus Gimnasztika Szakosztály
       Röplabda Szakosztály
       SHUHARI Karate Szakosztály
       Tájfutás Szakosztály
       Természetjárás Szakosztály
Zumbatomic

És még sokan mások!

Ügyességi játékok, nyeremények képességfelmérő tesztek, szaktanácsadás.

Forrás: http://www.mompark.hu/hirek/olvas/sulin-tul-201

Az MTA Pszichológiai Kutatóintézete babákat és anyukákat keres egy kutatáshoz:

Kedves Anyukák és Kisbabák!

Vegyetek részt Mama-Baba Kutatásunkban!

Agresszív az a gyermek, akinek a cselekedetei támadó jellegűek. Ez irányulhat valaki ellen, (beleértve a gyermeket magát is), illetve a külvilág ellen. Az agresszió általában megoldás a gyermek számára: ennek segítségével tud belső feszültségén, dühén enyhíteni. Azért csinálja, mert egyszerűen működik, és csökken a feszültsége. Ezért eredménytelen oly gyakran az agresszióval szembeni tiltás, megvonás, esetleg a bántalmazás.

A gyermeki agresszió formái

• Az agresszió, így a gyermeki agresszió is irányulhat közvetlenül a célszemélyre: a gyermek haragszik a testvérére, ezért bántalmazza.
• Lehet közvetett: a gyermek a szüleire dühös, mert beleszólnak az életébe, ezért a tanárt kikészíti az órán, hogy valahol levezethesse a dühét.
• Az agresszió lehet tudatos: a gyermek tisztában van cselekedetével, tudja, mit és miért csinál.
• Lehet tudattalan: a keletkezett feszültséget megpróbálja valamilyen formában levezetni például: körmöt rág, dohányzik stb.
• Lehet elfojtott agresszió: valakire, vagy valamire dühös, nem talál megoldást, de magába fojtja. Ebből később szorongás fejlődhet ki.

A gyermeki agresszió okai

·          A gyermek áldozata valamilyen fizikális, vagy szexuális visszaélésnek.

·         A gyermek elvesztette a biztonságát, nem kap kellő figyelmet, odafigyelést, törődést.

·         Betegségek, balesetek, amelyekkel szemben a gyermek tehetetlen.

Hogyan kezelje a szülő agresszív gyermekét?

Az agresszió megoldás a gyermek számára, amelynek segítségével belső feszültségén, dühén tud enyhíteni.

Azért csinálja, mert egyszerűen működik, és csökken a feszültsége. Ezért eredménytelen oly gyakran az agresszióval szembeni tiltás, megvonás, esetleg a bántalmazás.

Ez nem azt jelenti, hogy ne szóljon érte a szülő, vagy egyszerűen csak hagyja, hogy levezesse a feszültségét a gyermek! Éppen ellenkezőleg, fontos a visszajelzés. A megoldás azonban akkor válhat valósággá, mikor a szülő és a gyermek közösen megtalálja a probléma alapvető lelki okát és együtt elkezdik feldolgozni azt.

Fontos tehát a bizalom, vagy annak a helyreállítása.

Megismerve a gyermek világát, hatékonyabban tudja a szülő a megoldások felé terelni a őt. Olyan nincs, hogy kinövi az agressziót! Inkább elfojtja, vagy más irányba tereli (dohányzás, számítógép függés, túlzott táplálkozás, depresszió, stb.)

Érdemes figyelni a média által favorizált figyelemelterelésre, agresszióra, félelemkeltésre is. Az agresszív cselekedetek mögött nagyon gyakran a félelem a kiváltó ok. Ezért figyelni kell, hogy milyen TV és rádióműsorokat, számítógépes játékokat engedünk be az életünkbe.

Amit a szülő tehet

1.      Segíteni kell a gyermeknek abban, hogy merje kifejezni az érzelmeit. Ez már kora gyermekkortól nagyon fontos.

Anélkül, hogy nem tanulnánk meg megfelelően kifejezni az érzelmeinket, könnyen félreérthetnek bennünket, frusztráltakká, dühösekké válhatunk. A stressz levezetésének egyik formája az érzelmek helyes kifejezése, amely még lelki egészségünket is megőrizheti!

Amennyiben a gyermek és a szülő hasonló cipőben jár (a szülő is könnyen elveszti türelmét), úgy a gyermek fejlesztése nehezen képzelhető el a szülő segítsége nélkül.  .

2.      Segíteni kell a gyermeknek abban, hogy megtanulja könnyebben levezetni a stresszt. Már az is nagymértékben csökkenti a stresszt, ha ki tudja fejezni, hogy mi a problémája.

Az agresszív gyermekek részére hasznosak a sport tevékenységek, stressz levezetés céljából. Ahol lehet futni, ütni, esetleg kiabálni is. Ez azonban nem minden gyermek beállítottságával egyezik meg, elképzelhető, hogy számukra jól működhet egy szobában felakasztott bokszzsák is, ahol lehet dühöngeni. Előfordulhat, hogy mindez mégsem hoz tökéletes, vagy kielégítő megoldást gyermekének. Ilyenkor egyéni terápiára van szükség, hogy a stressz lelki hátterét fel lehessen tárni.

A testvérféltékenység teljesen természetes jelenség, minden családban előbb-utóbb előforduló jelenség, de ezzel együtt is lehet nagyon jó és szoros érzelmi kapcsolat a testvérek között.

.
Az elsőszülött gyermek sokszor már a kicsi megszületése előtt agresszívebb, dacosabb lesz,  látszólag érthetetlen okból hisztizik, dühkitörései vannak. Általában azért, mert úgy érzi, hogy "kezdi elveszíteni szülei szeretetét", hiszen a kisbaba még ki sem bújt az anyu pocakjából, mégis mindenki állandóan róla beszél, az ő szobáját tervezgetik, neki vásárolnak a szülők, s a rokonok/ismerősök is azt kérdezgetik: "Hogy van a kis pocaklakó? Mikor születik meg? Kisfiú lesz vagy kislány?", és így tovább. A nagyobb gyerek kikerül az érdeklődés középpontjából.

A gyermeken tehát eluralkodik a félelem, hogy ővele már senki nem törődik, őt már talán nem is szeretik az anyuék, és emiatt dühös lesz a kistestvérre, a szülőkre, az egész világra, ezért hisztizik, szófogadatlan, üt-vág, tombol.

Mit tehetünk ez ellen a viselkedés ellen?

1. Beszélgessünk vele a kicsi érkezéséről, de nem kell ezután mindennek arról szólnia. Ilyen mondatokkal ne riogassuk "Nagyon kell majd rá vigyázni! Nem szabad hozzányúlni! Nagyon csöndben kell majd lenni körülötte! Szeretni kell ám a kistestvért!", stb. Ha megszületik a baba, akkor úgyis mindent megbeszélünk majd a nagyobbal, de azt is mindenképpen szeretettel, türelemmel, és segítségkérően, hogy érezze, partnerek vagyunk, sőt nagyon büszkék vagyunk rá, hogy majd bizonyos dolgokban segíteni is tud nekünk.

2. Járjunk a nagyobb kedvében legalább addig, míg meg nem érkezik a pici, hiszen utána úgyis sok mindenről le kell mondania. Szervezzünk olyan programokat, amelyek őt érdeklik, és amelyekre a kistesóval még jó ideig nem jutnánk el.

3. Készítsük föl arra, hogy néhány napig anya bent lesz a kórházban, és addig apa vagy a nagyszülők lesznek vele, de ha már anya és a kicsi hazajönnek, akkor újra együtt lesz a család. Beszéljünk arról is, hogy miért kell a kórházba menni, sőt esti mese gyanánt is mondhatunk hasonló témájú történetet a szülés előtti időszakban. A történet lényege azonban az legyen, hogy az anyukának nagyon hiányzott a nagyobbik gyermeke odabent a kórházban is, és rendkívül boldog volt, amikor újra együtt lehettek!

4. A kicsi megszületése után ügyeljünk arra, hogy a nagyot soha ne tiltsuk ki a szobából, ne ripakodjunk rá, ha valamivel hangoskodik, hanem szeretettel, kedvesen beszéljük meg vele, hogy az adott viselkedés miért okoz gondot. Amíg a picurit szoptatjuk, addig ő is ott lehet, együtt verset mondhatunk, énekelhetünk, ill. anya másik oldalához ő is odabújhat. Így nem érzi magát kirekesztettnek, elhanyagoltnak. Feladatot is kaphat, például mindig ő hozhatja oda a textilpelust a büfiztetéshez.

5. Ha rokonok/ismerősök érkeznek babalátogatóba, akkor a nagyobbik gyermeknek is hozhatnak ajándékba valami apróságot, hozzá menjenek oda, őt csodálják meg először, vagy hallgassák meg milyen új verset tanult az óvodában, stb., mert ez a kicsinek semmilyen problémát nem okoz, ám nagymértékben hozzájárul a nagy lelki békéjéhez. Fordított esetben azonban elsőszülöttünk nagyon elhanyagoltnak és szomorúnak érezheti magát, melynek következménye az lesz, hogy rosszalkodással, durvasággal próbálja kivívni figyelmünket

6. Nagyon fontos, ne hanyagoljuk el a nagyobb tstvért! Szervezzünk kettesben olyan programokat (amikor a kicsi alszik, és a nagyi vagy az apu tud rá vigyázni), amelyek az ő életkori igényeinek megfelelőek, élményteliek, vidámak, mert ezek mindkettőnket feltöltenek.

7. A régi megszokott szertartásokat tartsuk meg! Ha eddig minden este az anyu mesélt, akkor ennek ezután is így kell lennie. Az esti összebújás egyébként is nagyon fontos, ebben a megnyugtató együttlétben könnyebben megnyílnak a gyerekek, elmesélik mitől félnek, mi bántja őket.8. Fokozzuk a testi kontaktust igénylő játékokat! Csiklandozós, gyömöszölős, ölbe vevős játékokra ekkor fokozottan szüksége van elsőszülöttünknek, hiszen azt látja, hogy a kicsit is gyakran felvesszük, dajkáljuk, s ez neki is jár.

9. Előfordul. hogy a nagyobb is újra bepisil, bekakil, esetleg hisztisebb lesz. Az új változások gyakran eredményezik, hogy a gyermek egy átmeneti ideig visszaesik egy korábban már elhagyott fejlődési szintre. Ilyenkor el kell fogadni őt így is, legyünk türelmesek és megértőek, a szidás csak ront a helyzeten. Azt is vegyük figyelembe, hogy a nagyobb azt látja, hogy a kicsinek is szabad bekakilni, bepisilni, sírni, ordítani, és őt senki nem szidja meg emiatt, hanem még dajkálják is. Természetes, hogy ő is megpróbálja ilyen módon megszerezni az anyu figyelmét, törődését. Ha szeretettel, türelemmel vagyunk iránta, akkor ezek a tünetek pár héten belül rendeződnek.

10. Ha a nagyobb megüti a kicsit, az természetesen nem elfogadható módja a nemtetszés kifejezésének.  A szülők modellként szolgálnak a gyermekeik számára, tehát ha nagyobbik gyermekük kezére, fenekére gyakran rácsapnak, abból nem azt fogja megtanulni, hogy ezt vagy azt a dolgot nem szabad csinálni, hanem azt, hogy ha anyunak vagy apunak valami nem tetszik, akkor üt, tehát ha nekem sem tetszik valami, akkor én is ütök - és így adott esetben megüti a kistesót. Fontos, hogy azt lássa a gyermek, hogy a düh és harag is elfogadható emberi érzelmek, de kiélésüknek egyéb módja is létezik, mint a másoknak való fájdalom okozása. (Pl. ha valaki dühös, akkor vonuljon félre, és várja meg, míg lehiggad, és tud szépen, nyugodtan együtt lenni a többiekkel.)

 11.  Ne mindig a nagyobbat szidjuk le! A kicsik ugyanis hamar rájönnek, hogy ha ők sírnak, akkor az anyu azonnal ugrik, és máris a nagyobbat szidja. Ezt jól ki is tudják használni, és ha nem tetszik nekik valami (nem kapják meg az értékes könyvet vagy nem rombolhatják szét az új építményt.. Érdemes előbb megkérdezni, hogy mi is történt valójában. Nagyobbik gyerekünk ugyanis gyakran kerülhet az ártatlanul megbüntetett gyermek helyzetébe, ami nagymértékben rontja a kettőnk közti érzelmi kapcsolatot.

 A gyermekek különösen kíváncsiak arra, hogy mi történik körülöttük, ezért sokszor olyan aktívak, hogy nem lehet észrevenni, mennyire fáradtak. A gyermekeknek mindazonáltal rengeteg alvásra van szükségük, ezért ha kicsit későbbre tesszük is a lefekvés idejét - ha például sokáig dolgozunk és többet szeretnénk a gyerekkel lenni - akkor is tartsuk szem előtt a gyerek alvásigényét. Bár ezek az adatok gyermekenként eltérhetnek, hiszen minden kisgyerek alvásigénye más és más.

 A gyermekek átlagos alvásszükséglete:

12 hónapos: 13 és fél óra
2 éves: 13 óra
3 éves: 12 óra
5 éves: 11 óra

Hogyan birkózzunk meg az alvásproblémával?

·         Alakítsunk ki egy napi rutint a lefekvés idejére - például vacsora, fürdés, pizsama és aztán az ágy. Semmiképpen se legyen ez túl bonyolult, különben a lefekvés órákat vesz igénybe.

·         Hagyjunk a gyereknek időt lecsillapodni - ha sírni kezdene a lefekvés miatt, hagyjuk egy kicsit magára, de semmiképpen sem olyan sokáig, hogy félni vagy aggódni kezdjen.

·         Csendesedjen el egy kicsit ilyenkor az egész lakás - így a gyerek is könnyebben megnyugszik, és megtanulja, hogy az éjszaka különbözik a nappaltól. Bár itt meg kell jegyezni, hogy ez e taktika néhány gyereknél nem működik, mert van, hogy szeretik hallani a megszokott zajokat, mert ezáltal biztosak lehetnek abban, hogy szüleik a közelben vannak.

·         Ha végképp nem akar elaludni, engedjük hogy játsszon, vagy könyvet nézegessen, de szigorúan csak az ágyban.

·         Ha a gyerek folyamatosan felkel, miután lefektettük szigorúan és következetesen vissza kell őt vinni az ágyba, és így egy kis idő múlva hozzászokik, hogy ne keljen fel, ha alvásidő van.

·         Ha a gyerek felébred éjszaka ne nagyon gyújtsunk lámpát, beszéljünk lágyan, kedvesen ha szükséges vegyük az ölünkbe, de ne túl hevesen, és semmiképpen se engedjük játszani!

És a felkelés?

·         A gyerekszobába vastag rolót vagy függönyt használjunk, ami reggel nem engedi át a fényt - ez különösen nyáron fontos, amikor korán kel a nap és sokáig van világos.

·         Készítsünk az ágy közelébe olyan (biztonságos) játékokat, amellyel szívesen játszik gyermekünk, ha felébred. Ha több gyerek van, egymást is gyakran elszórakoztatják, amíg a szülők felébrednek.

·         A gyerekek sokszor nagyon korán kelnek, ebben az időszakban nincs más megoldás, mint a türelem. Gondoljunk arra, hogy egyszer óvodába és iskolába fognak járni, és akkor úgyis tovább fognak aludni.

 Csináljunk kedvet a lefekvéshez!

 Az alvás temperamentum kérdése, de a jó alvó gyereket is el lehet rontani. Például azzal, ha nem vagyunk következetesek. A fektetésnek állandó, meghatározott ideje legyen. Ha a gyerek épp belefeledkezett valami érdekes játékba, ne szedjük ki azonnal a kezéből, de figyelmeztessük, hogy pár perc múlva megyünk lefeküdni.És újabb haladékot ne adjunk, mert akkor a gyermek megtanulja, kis nyafival kitolható az idő. Jó módszer egy órát tenni a szobába (akkor is, ha még nem ismeri) és megmutatni, ha ide ér a mutató, menni kell az ágyba.

• Ne próbáljuk meg lekenyerezni a gyermeket. A „ha ma szépen lefekszel, holnap megveszem neked azt a kisautót”-szerű ígéretek azt üzenik: mégiscsak te döntesz az alvásról, kicsim. Határozottnak kell lenni, de nem parancsolgatónak, mert az dacreakciót vált ki. Az alvás pedig éppen az akarat ellazulását feltételezi.

• Annak, hogy egy kisgyerek nem akar aludni menni, vagy mindenféle ürüggyel újra és újra behívja a mamáját, sokféle oka lehet. Leggyakoribb, hogy fél a sötétségtől. A kisgyerek azt hiszi, ha ő nem lát valamit, akkor az nincs. (Ha például befogja a szemét, úgy gondolja, ő sem látszik.) Úgyhogy a sötétben maradás okozhat egyfajta megsemmisüléstől való félelmet, ami kiegészülhet a szülők elvesztése miatti szorongással.

• Tilos, még kedveskedve is, gúnyolni a gyereket félelmei miatt („ekkora fiú, hogy lehet ilyen anyámasszony katonája” stb.) Egy gyenge fényű lámpa, nagyobb gyerek esetén az elérhető villanykapcsoló sokat segíthet a félelmek elűzésében.

Fontos az is, hogy tegyük meghitté az alvás előtti perceket. Legyen egy állandó babusgatós, beszélgetős rituálé, amelyet elvégzünk a szorongások leküzdésére. Hagyjunk időt meseolvasásra. A lefekvést varázsoljuk pozitív élménnyé!

Egy új tanulmány úgy véli, a korai TV nézés problémákat okozhat 10 éves korban.

 A 2 – 2 és fél éves kor körüli TV nézés fokozza a annak kockázatát, hogy a gyermeknek később több iskolai és egészségügyi problémája is legyen – állítja egy új tanulmány. A túl korai túl sok TV nézés hatásai széles körűek és hosszú távúak, állítja a tanulmány szerzője, Linda Pagani, a Montreal Egyetem kutatója.

A TV néző gyerekek sokkal inkább egyhelyben ülő, magasabb a BMI-je, nem étkezik megfelelően, és negyedik osztályra szociálisan és tanulmányilag is több problémával kell szembenézniük. 

Számos egyéb vizsgálat foglalkozott a televíziózás gyermekekre gyakorolt hatásával, illetve mutatta ki, hogy az túlsúlyhoz és gyengébb iskolai teljesítményhez vezet. Pagani szerint azonban az ő kutatásuk sokkal komplexebb, mivel nem egy, hanem számos potenciális hatást vizsgált egyszerre, illetve a gyerekeket egészen 10 éves korukig, negyedik osztályig követték nyomon.

 A korai Tv nézés hatásainak vizsgálata azért is fontos, mert életünk első öt évében hatalmasat bővül az agy, valamint folyamatosan tanulunk beszélni. Az ő kutatásai szerint azonban a televíziózás nem tesz jót a kisgyermek agyának.

 A kutatás során Pagani és kollégái 1314 gyerek adatait vizsgálták, melyben a szülőknek be kellett számolni arról, hogy hetente mennyi időt töltöttek a gyerekek a TV előtt 29, majd 53 hónapos korukban.  A kutatók megvizsgálták a szülők és a tanárok jelentését a gyerek tanulmányi teljesítményéről, pszichés és egészségügyi szokásaikat, és testtömeg indexét.

29 hónapos korban az átlagos TV nézési idő heti 8.82 óra volt, mely 53 hónapos korra 14.85 órára nőtt. Annak ellenére, hogy ez nem tűnik soknak, Pagani megjegyzi, hogy ez a tartomány meglehetősen széles volt, s az átlag azt jelenti, hogy sok kisgyerek ennél jóval több időt töltött a képernyő előtt.  A 29 hónaposak 11 százaléka, míg 53 hónaposan már közel a gyerekek negyede napi két óránál is többet tévézett.

Hatások

A TV nézésnek mellékhatásai még azután is érezhetőek voltak, hogy a kutatók figyelembe vettek számos olyan tényezőt, mint családi helyzet, vagy az anya iskolázottsága, vagy a negyedikes korban a TV előtt eltöltött idő.

 Alapvetően azt tapasztalták, hogy azok, akik 29 hónaposan sok időt töltöttek a képernyő előtt, nagyobb valószínűséggel teljesítettek gyengébben az iskolában. Matekból és bármely erőfeszítést igénylő testgyakorlatból sokkal rosszabbak voltak, mint kortársaik, valamint a testtömeg indexük is nagyobb volt.

 A túl sok TV-t néző gyerekek gyakrabban voltak iskolai támadások, osztálytársak általi inzultusok  célpontjai, mivel a szociális kapcsolatok gyakorlása is nehéz a számukra.
Minden további óra, amit 29 hónaposan TV nézéssel töltöttek a gyerekek, további káros hatásokat okoztak:

• 7 százalékkal csökkent az osztálytermi aktivitás
• 6 százalékkal csökkent a matematikai teljesítmény
• 10 százalékkal nőtt annak kockázata, hogy társai áldozatává váljon
• 13 százalékkal csökkent a fizikai aktivitás a hétvégeken
• 9 százalékkal nőtt az üdítőitalok fogyasztása
• 5 százalékkal nőtt a túlsúly kockázata

A kutatók felhívják a szülők figyelmét arra is, hogy a képernyő előtt töltött időbe beleszámít a számítógépek és egyéb média használata is.

A legtöbb szülő tisztában van a TV nézés káros hatásaival, és  általában akkor használják, mikor túlhajszoltságuk és kimerültségük miatt egy kis szünetre vágynak. Fontos azonban, hogy a szülő is megtanuljon úgy pihenni, hogy közben nem a TV elé ülteti a gyermekét.

Vigye a parkba, játszótérre vagy játszóházba, ahol amíg a gyermek másokkal játszik, Ön is szusszanhat egyet.

Forrás: (WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás:WebMD; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

 A jelenleg 2200 méter hosszban feltárt, fokozottan védett barlang Budapest egyik legértékesebb természeti kincse. Több, tágas folyosóból áll. Látványos formakincsű, ásványkiválásokkal gazdagon díszített. A túraútvonal mintegy 250 méter, melyet a látogatók kényelmes betonjárdákon és lépcsőkön járhatnak be, s a barlang járatok arculatát és képződményeit érzékeltetőhatásvilágítás mellet ismerhetik meg a falakat gazdagon borító, Európában ritkaságnak számító borsókő-kiválásokat és gipszkristályokat. A barlang tiszta, pormentes levegője lehetővé teszi asztmás és légúti betegségben szenvedők kezelését a barlangban. A fogadóépületben ajándékbolt és interaktív kiállítás látható. A parkban játszótér és egy geológiai tanösvény várja a kedves látogatókat.

A hőmérséklet egész évben állandó, 12°C, ezért nyáron érdemes melegebben öltözni.
A kiépített útvonal utcai ruhában megtekinthető. Kényelmes túracipő viselése ajánlott.

Korhatár nélkül látogatható
(babakocsival, kerekesszékkel is lehetséges a látogatás).

A túra időtartama kb. 40 perc.

Forráshttp://szemlohegyi.atw.hu/

Iskola előtt még érdemes ezzel a programmal megörvendeztetni a gyerekeket!

A Budapesten illetve környékén található három állatkert (Budakeszi Vadaspark, Fővárosi Állat- és Növénykert, Tropicarium) közös belépőjegyet kínál ebből az alkalomból, mellyel mindhárom intézmény meglátogatható! Az egységes ÉjszakáZoo belépőjegy felnőtteknek 3000 Ft, gyermekeknek és diákoknak 2000 Ft. Az említett napon 19 és 23 között mind a három helyszínen érvényesek, a Budakeszi Vadasparkba pedig augusztus 31-én már napközben, 9 órától is meglátogatható.

A Varázshegy éjszakai programja:

19:30-22:30 Időgép szimulátor (térhatású film vetítése folyamatosan, kezdés 15 percenként)

19:15 Patkány a labirintusban – előadás és állatbemutató a Darwin-laborban

19:45 „Állatok akcióban” állatbemutató (Csillagtér)

20:15 Az érzékelés bajnoka – előadás a Darwin-laborban

20:30-22:30 Térhatású filmek vetítése a Csillagtérben (kezdés 15 percenként)

20:30 Őstenger titkai – előadás az Őstenger bemutatóhelyen

21:00 Láthatatlan óriások – előadás az Óriások csarnokában

21:15 Kézközelben az ezerlábúval – előadás és bemutató a Darwin-laborban

21:30 A sötét labirintus mélyén – előadás és bemutató a Sötét labirintusban

22:00 Bőrevő halak – bemutató a Parányok világa teremben

22:15 Patkány a labirintusban – előadás és élő bemutató a Darwin-laborban

Állatkertünk sétaútjai hangulatos fáklyafénybe öltöznek, és így vezetik el a látogatókat a további nyolc bemutatóhelyre (Pálmaház, Ausztrálház, Xántus János ház, Madagaszkár ház, Elefántház, Mérgesház, Szavanna komplexum), ahol a gondozók segítségével tudhatnak meg különlegességeket a bemutatott állatokról. A rendezvény teljes időtartalma alatt üzemel a népszerű állatsimogató is.

A Budapesti Állatkerten kívül további hét magyarországi állatkert és zoológiai bemutatóhely is részt vesz a programsorozatban. A Miskolci Állatkert és Kultúrpark, a debreceni Nagyerdei Kultúrpark Állat- és Növénykertje, a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum, a Jászberényi Állat- és Növénykert, a győri Xantus János Állatkert, a Budakeszi Vadaspark és a Tropicarium (Budapest, Budatétény) is látogatható ezen a páratlan éjszakán. A legtöbb helyen a programok este 7-től éjfélig tartanak, a belépés 23 óráig lehetséges. Az egyes állatkertek saját honlapjukon közlik a részletes programot.

Forrás: http://www.zoobudapest.com/allatkertek-ejszakaja