Dr. Kósa Éva: A média szerepe a gyerekek fejlődésében. Előadás a Mindentutás Egyetemén
Az előadás megvizsgálja, milyen tényezőktől függ, hogy mit értenek a gyerekek a médiából, és bemutatja a felnőttek szerepét a gyerekek médiához való viszonyában.
Az előadás tartalma:
I. Hogyan nőnek fel a gyerekek?
Míg a középkorban a gyerekek a felnőtt világ részesei voltak születésüktől kezdve és személyes tapasztalataik réven ismerték meg a világot, a 19. század végétől kialakult az ún. védett gyerekkor, aminek a 20. sz. második felére egy kitüntetett médium, a televízió elterjedésével vége lett.
II. Hogyan hat a média?
1. Tömegkommunikáció - média - befogadó
A média és a tömegkommunikáció szót nap mint nap használjuk, mégsem árt pontosabban meghatározni jelentésüket.
2. A médiahatás modelljei
A média hatásával kapcsolatban többféle modellt ismerünk. A különböző modellek, magyarázatok másképpen gondolják el a médiumok hatásának mélységét és hatókörét.
III. Mit értenek a gyerekek a televízióban látottakból?
1. Hogyan olvassuk a tévét?
A gyerekek nem mindig értelmezik ugyanúgy a tévében látottakat, mint a felnőttek. A tartalom megértésének életkori különbségein túl fontos azt is észrevennünk, hogy a filmes, televíziós "nyelv" másképpen írja le az eseményeket, jelenségeket, mint a beszéd vagy az írás.
2. Valóság vagy fantázia?
A tévé hatásának megértésében fontos szempont, hogy mennyire tekintik a televízióban ábrázolt eseményeket és szereplőket valóságosnak, illetve kitaláltnak a nézők. A kutatások azt mutatják, hogy az életkor előrehaladtával megváltoznak azok a kritériumok, melyek szerint a gyerekek a tévés tartalmak valóságosságát megítélik.
3. A televízió gazdasági-ipari működésére vonatkozó ismeretek
Nemcsak a gyerekek, de a felnőtt nézők nagy hányada sem érvényesít a műsorok gyártására vagy a gazdasági szempontokra vonatkozó ismereteket a tévéüzenetek dekódolásában. A nézettség, a hirdetések és a bevétel összefüggéseit felismerő nézők védettebbek a tévé hatásaival szemben.
4. A műsorok formai jellemzőinek jelentősége
A műsorok formai sajátosságai is szolgálhatnak támpontul a realitás megítélésénél. Az egyes műfajok formai jellemzői meglepően korán szerepet játszik a gyerekek tévéértelmezésében.
5. A televíziós történetek követése
A narratív szerkezetekre épülő tévés műfajok különösen nehezen értelmezhetők a gyermekek számára. A szereplők motívumainak megértése körülbelül 10 éves kor körül alakul ki.
6. Jellemek, karakterek megítélése
A televízióban látottak megértésével kapcsolatban fontos az is, hogy hogyan ítéli meg és milyen szempontok alapján értékeli a néző a szereplők jellemét.
IV. A médiaértés és az értelmi fejlődés kapcsolata
A televízióban látottak megértésének összetevőit elemezve megfigyelhető, hogy a megértés és értelmezés fejlődése együtt jár a gyerekek életkorának változásával és értelmi fejlődésével.
V. A szülők, nevelők szerepe a médiaértésben és a médiahasználatban
A médiaértéssel kapcsolatos kutatások megmutatják, hogy a gyerekek sokáig nem értik vagy félreértik a televízióban látottakat. Ezért olyan fontos a szülő közvetítő szerepe: a tévében látottak közös megbeszélése, a műsorkészítés jellemzőinek megtanítása, a gyermekek tévézési szokásainak a tudatos alakítása.
VI. Összegzés
A televízió elterjedésével a felnevelkedés feltételei megváltoztak, a gyerekek a személyes tapasztalatokon túl nagymértékben a képernyő révén szereznek benyomásokat az őket körülvevő világról. A szelektív és kritikus médiahasználat elsajátítása nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy a fiatalok védettebbé válnak a tévé negatív hatásaival szemben, hanem azzal is, hogy jobban ki tudják használni jelentős előnyeit.
Az előadóról:
Kósa Éva 1947-ben született Szombathelyen. Klinikus pszichológusi diplomát, majd pedagógiai szakpszichológusi diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1974-től az ELTE tanára, ahol jelenleg is docens, és a Könyvtár és Informatikai Központ vezetője. Oktat a PPKE-n is, ahol szerepe volt a pszichológusképzés beindításában. Oktatói és kutatói tevékenysége során kezdettől fogva a fejlődés pszichológiai kérdéseivel, ezen belül elsősorban a fejlődést meghatározó társas-társadalmi tényezőkkel foglalkozott. Az Oktatási Minisztérium Médiabizottságának elnökeként jelentős erőfeszítéseket tett a médiumok működésével, természetével kapcsolatos ismeretek oktatása és széleskörű elterjesztése érdekében.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is!
Keress minket a facebookon is, kattints!
